» Nyitólap    / » Hírek    /    » Webáruház    /    » Karrier    /    » Kapcsolat

Hőszivattyú

 
Arra kíváncsi, mennyit takaríthat meg hőszivattyús fűtéssel? Itt most választ kaphat rá, ha tovább olvas. Ha hasznosnak tartja az alábbi cikkeket, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig értesüljön az újdonságokról:


Ha szavakra vagy kifejezésre szeretne keresni a cikkek között, SPARK hőszivattyús oldalunkon ezt is megteheti:

Érdemes tudni ...

» Miért ezt? - Geotermikus hőszivattyú
» Levegő/víz hőszivattyúk működése
» Kútvizes telepítés buktatói
» Ha egy hőcserélőben lerakódás keletkezik ...
» Milyen vízszűrőt használjak kútvizes primer körben?
» Mit okoz az elfagyás?
» GYIK
» H-tarifa kontra GEO-tarifa
» A hőszivattyúzás rövid története
» Mi is az a hőszivattyú?
» Mire használható a hőszivattyú?
» Milyen hőszivattyúk léteznek?
» Hol célszerű a víz-víz hőszivattyú használata?
» Levegő / víz hőszivattyúk használhatósága
» Néhány példa víz-víz hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére
» Víz-/víz hőszivattyú primer kör kialakítások - összehasonlítás
» Tapasztalatok talajkollektorral
» Tapasztalatok talajszondával
» Tapasztalatok földhőkosárral
» Tapasztalatok kútvizes primer körrel
» Milyen hatásfokkal működik a hőszivattyú?
» Megtérül a hőszivattyús fűtési rendszer használata?
» Hogyan működik a hőszivattyú?
» Milyen alkatrészekből áll egy hőszivattyú?
» Hőszivattyú karbantartása
» Mi ronthatja a hőszivattyú hatásfokát?
» Milyen hibákat szoktak elkövetni a telepítők?
» A GARANCIA feltételei


Miért ezt? - Geotermikus hőszivattyú

A víz/víz hőszivattyúk -, gyakran nevezik geotermikus, vagy talajvíz hőszivattyúnak is, - hatásfoka a leghidegebb téli napokon is, amikor odakint a hőmérő higanyszála a mínusz 20 fok körül jár, 3 - 6-szoros a levegő/víz hőszivattyúk másfél - két és félszeres hatásfokához képest. Ez a hatásfok különbség a forrás oldal hőmérséklet különbségéből adódik. Míg egy levegő/víz hőszivattyúnak az ilyen farkasordító hideg napokon a kinti mínusz 20 fokból kell előállítania a lakás felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget, addig a víz/víz hőszivattyúnak a talajfelszín alatti, rövidebb távon egyenletes hőmérsékletéből kell a lakást befűtenie.

A talajfelszín alatt 2 méterrel a hőmérséklet egész évben alig változik (a levegő hőmérséklet-változásához képest). Ilyen mélységben a talaj Magyarországon nyáron általában max. 20°C fokig melegszik fel, télen alig hül 7°C fok alá. Ha innen akarjuk a lakásunk hőellátását biztosítani, egyenletes, kiszámítható fogyasztásunk lesz. A hőszivattyú nemcsak a lakás fűtésére, hanem melegvízkészítésre, vagy éppen hűtésre is alkalmas. Nem minden hőszivattyúba vannak beépítve az ehhez szükséges kiegészítők, külső elemek rendszerbe építésével azonban bármelyik funkció megvalósítható.

A talajból egy talaj/víz hőcserélővel vesszük ki az energiát. Ez a talaj/víz hőcserélő lehet talajkollektor, talajszonda, földhőkosár, kútpár vagy éppen tóba "lógatott" csőtekercs is. A geotermikus hőszivattyúk nagy része (a kútpáras hőcserélőt kivéve) alig igényel karbantartást, és egész évben megbízhatóan működik. Beruházási költsége akár többszöröse is lehet az azonos fűtőkapacitású levegő/víz hőszivattyúhoz képest, azonban ez a különbség a későbbi üzemeltetési költségekben hamar megtérül. A megtérülési idő természetesen függ a korábban használt fűtési módtól, általában 5-10 év között várható. A levegő/víz hőszivattyú megtérülése sem gyorsabb annak ellenére, hogy a beruházási költsége kisebb, tekintettel a nagyobb üzemeltetési költségre, azonban később magasabb lesz a rezsink, ha a levegő/vízes gépet választjuk.

A rendszer élettartama kb. 25 év, a külső talajba épített forrás oldal több mint 50 évig biztosítja a hőforrást. Manapság Európában évente több mint 100.000 új geotermikus hőszivattyút helyeznek üzembe. Csak Németországban ez a szám 50.000 fölött van. Van még min dolgoznunk, ha környezetvédelemben, a környezet kímélésében utol akarjuk őket érni, ha a fenntartható fejlődést fontosnak tartjuk.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Levegő/víz hőszivattyúk működése

Levegő/víz hőszivattyú lehet épületen kívül elhelyezve, vagy házon belül egy gépészeti helyiségben a falon keresztül kivezetett csövekkel. Bármilyen elrendezésű hőszivattyúnk van, mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a beszívott és kifúvott levegő ne kerüljön légtechnikai rövidzárba, azaz hogy ne a már lehűtött levegőből akarjon a készülék újabb hőt elvonni.

A levegő/víz hőszivattyúk a kinti környezeti hőmérsékletről veszik azt a hőmennyiséget, amivel a lakást fűtjük. Ha a kinti levegő hőmérséklete olyan alacsony, hogy a hűtési/fűtési körfolyamat nem tud működni, kiegészítő - általában - elektromos fűtéssel elégíti ki a lakás hőigényét. A levegő/víz hőszivattyúk karbantartását különösen fontos rendszeresen elvégezni, ugyanis egy eltömődött szűrő, egy rosszul működő ventillátor akár meg is duplázhatja az elektromosáram felvételt. Főleg hideg időben fontos, hogy ne legyen eltömődve porral a levegőszűrő, a csepptálca és kivezetőnyílása is fagymentesítve legyen, hogy a hőcserélő - eljegesedés esetén - a lehető leggyorsabban, legkevesebb energia-befektetéssel tudjon újra üzemkészen állni.

Tehát egy levegő/víz hőszivattyú karbantartás-igénye: a szűrő rendszeres - havonkénti tisztítása, a ventillátor és csapágyazása ellenőrzése, csepptálca és lefolyó nyílás tisztán tartása. Ne a termosztát átprogramozásával akarjuk elérni az optimális működést. A kiegészítő fűtés használata egyenlő elektromos árammal történő fűtéssel, ami a világon a legdrágább fűtési mód!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Kútvizes telepítés buktatói

Mostanra "beérnek" azok a 4-5 évvel ezelőtti telepítések, ahol a tulajdonos - a beruházás minél olcsóbbá tétele érdekében - a megálmodott kútvizes hőszivattyúját leválasztó hőcserélő nélkül építtette be: egyre több olyan meghibásodással találkozunk, melyeknél a hőszivattyúra direktben rákötött kútvíz egész egyszerűen kilyukasztotta a lemezes hőcserélőt.

csatlakozó gumigyűrűben lerakódott homokszemcsék

A képen a kútból feljövő vízcsöveket a hőcserélő bemenetéhez csatlakoztató gumigyűrűben lerakódott homokszemcsék láthatóak. Elképzelhető, ha ezek gyorsan áramolnak a vízzel együtt, micsoda súrlódással tudnak csak a rézlemezek közötti 2-3 mm vastagságú hézagokban haladni, micsoda remek csiszoló munkát tudnak végezni.

Ha a homokszemcsék nem túl nagy lyukat vájnak a rézlemezekbe, a víz még nem jut be a hűtőközeg körébe, akkor egy viszonylag olcsóbb, de így is mindenképpen 6-számjegyű Forint-összegre rúgó javítás segíthet a problémán. Ebben az esetben a javítás nagy valószínűséggel nem haladja meg a 200.000,- Ft-ot (tekintettel arra, hogy a hőcserélő mellett olajszűrőt is kell cserélni, a hűtőközeg körét ellenőrizni, vákuumozni, nyomáspróbázni, újra feltölteni, és hasonló járulékos tevékenységek költsége). Ha azonban nagyobb szemcsés homokot sodor magával a víz, és egy nagyobb méretű "átszelelés" jön létre, melynek során víz kerül a hűtőközeg körébe, a javítás sokkal nagyobb összeget igényel. Ugyanis ebben az esetben már a kompresszorban lévő olaj magába szívja a környezetből a levegő páratartalmát, mellyel nagyon gyorsan keveredik. Az így bejutott víz reakcióba lép a hűtőközeggel, és olyan agresszív sav keletkezik, mely az üveget is megmarja, bőrrel érintkezve pedig halálos is lehet, a szervezetből kivonja a kalciumot, szívmegállást okozhat. Mivel az elsavasodott olaj maradéktalan eltávolítása lehetetlen a hermetikus kompresszorokból - (háromszori olajcserével is max. 2% alá tudunk csak menni!) -, ezért ezekben az esetekben a tartós stabil működés érdekében a kompresszort is ki kell cserélni. Ez pedig további 2-300.000,- Ft-os költséget jelent a hőcserélő és olajszűrő korábbi kb. 200.000,- Ft-os cseréje mellett. Így az egykori "spórolásból" csináltunk egy kicsit jóval nagyobb kiadást, mint amennyibe a leválasztó hőcserélő beépítése került volna. És ha ehhez hozzáadjuk, hogy újabb 4-5 év elteltével újra ugyanúgy kilyukad a hőcserélő, ha továbbra is ugyanúgy használjuk, mint eddig, akkor az egykor olcsónak tűnő beruházásunkra már annyit kifizettünk, amennyiből még akár szondát is tudtunk volna furatni. Szondás primer köröknél ilyen meghibásodás nem fordulhat elő!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Ha egy hőcserélőben lerakódás keletkezik ...

Ha a hőszivattyút kútvízzel, netán termál kút vizével üzemeltetjük, mindenképpen szükséges a primer körben egy leválasztó hőcserélő, mely a hőszivattyú belsejében lévő, hűtőközeg / víz hőcserélőt megvédi a lerakódásoktól, kilyukadástól. Kilyukasztásra a homokos talajból bekerülő kvarcszemcsék 'alkalmasak'. A hőcserélő kilyukadása csak cserével orvosolható. Az agyagos vagy túl kemény víz olyan lerakódásokat eredményez, melyek nem teszik tönkre a hőcserélőt, csak a hatásfokot rontják. Tehát ha kútvizes primer körrel üzemeltetjük a hőszivattyút, és hatékonyság-romlást érzékelünk, akkor ne mindjárt az jusson az eszünkbe, hogy a hőszivattyú meghibásodott, hanem elsősorban a leválasztó hőcserélőben keletkezett lerakódások hőszigetelő tulajdonságára kell gyanakodnunk. Ilyen esetekben hasznos, ha szétszedhető hőcserélő van beépítve, ami ugyan nem olcsó mulatság, de nagyságrendileg könnyebben és hatékonyabban tisztítható, mint az egyszer összepréselt, és örökre zárt hőcserélő lemezek közül a lerakódásokat kicsalogatni. Ez utóbbit szokták a szerelők 'savazni'. Azonban a 'savazással' óvatosan kell bánni, mert a sav nemcsak a vízkővel, megkövesedett lerakódásokkal lép reakcióba, hanem a hőcserélő réz anyagával is. A drágább szétszedhető lemezes hőcserélők éppen ilyen megfontolásból (is) készülnek saválló acélból. Szétszedésük megfelelő szerszámmal egyszerű. A gumitömítések helyett mindig újat tegyünk be, amit szerezzünk be jó előre.

Ne csodálkozzunk, ha szétszedés után valami ilyesmi kép fogad (persze a teljes felületen):

vízkövesedés lemezes hőcserélőben

lemezes hőcserélőben lerakódott vízkő

Fenti vízkő rövid idő alatt, mindössze két-három év alatt rakódott le, kövesedett meg, tökéletes szigetelőréteget alkotva a hőcserélőben és csökkentve az áteresztőképességet a lemezek között A hőcserélő szétszedése után a lerakódott vízkő maradéktalanul, így egészben eltávolítható, nincs szükség 'savazásra'.
A látvány után ugye már érthető, miért írnak elő minimum évente egyszeri, de inkább többszöri nagynyomású átmosást a nem szétszedhető kútvíz-leválasztó hőcserélőkben. Ez az átmosás a működés közben létrejövő áramlási iránnyal mindig ellentétes irányú legyen, és egészen addig tartson, míg makulátlan tiszta víz nem jön ki.

agyagos szennyeződés lemezes hőcserélőben megkövesedve
Az agyag is össze tud állni, megkövesedni. 'Kiváló' hőszigetést alkotnak az ilyen rákövesedett lerakódások.

szétszerelhető SONDEX hőcserélő

Az egymás melletti hőcserélő lemezek ellentétes irányban dombornyomottak a hatásfok növelése érdekében.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Milyen vízszűrőt használjak kútvizes primer körben?

Kútvizes primer kör esetén a leválasztó - általában - lemezes hőcserélőt védeni kell a vízben lévő szennyező szemcsék okozta lerakódásoktól. A lemezes hőcserélő lemezei közötti távolság 2-3 mm. A szennyező homokszemcsék akár mm nagyságúak is lehetnek. Így ha lerakódik a lemezes hőcserélő lemezei között a vízben hordott szennyeződés, az idővel eltömítheti a vékony járatokat. Ez nemcsak akkor okoz problémát, ha a hőszivattyúba beépített hőcserélőről van szó, hanem a leválasztó hőcserélőnek is csökken ezáltal a teljesítménye. Kevesebb hőt tud átadni a hőszivattyúban keringő folyadéknak. Az elfagyás veszélye áll fenn. Ennek elkerülésére a kútvíz körébe a lemezes hőcserélő elé szűrőt kell beépíteni.

Milyen legyen a szűrő?

Mindenképpen olyan áteresztő képességű, ami igazodik a mi hőszivattyúnkhoz. A csatlakozó átmérője legyen 5/4", ha a hőszivattyúnkon is ilyen a kivezetés. Az áteresztőképessége olyan nagy legyen, hogy valamennyi szennyezőanyag összegyűlését még megengedje, vagyis a "középérték" körüli legyen a mi hőszivattyúnk megkívánt folyadék-áramlási sebességével egyenlő. Például egy 15kW-os hőszivattyúhoz legalább 8m3/óra áteresztőképességű szűrőt kell használnunk. Átlagos esetben elég, ha a szűrő a 80um -nél nagyobb szennyezőanyagokat szűri ki. Mindenképpen olyan anyagból legyen a szűrőnk, hogy ne korrodáljon idővel. Erre a műanyaghálós szűrőbetét a legmegfelelőbb.

Termékeink között itt találja:

 http://webaruhaz.permanent.hu/termekek/kereses/aqua,1

Külön a szűrőt és a szűrőházat is meg kell rendelni. (mivel az adott házba több különböző minőségű szűrő is rakható)

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Mit okoz az elfagyás?

Víz / víz vagy víz / levegő hőszivattyúknál fordulhat elő olyan meghibásodás, mely a nem megfelelően telepített kútvizes rendszerekhez hasonló nagyságrendű javítási költséget okoz. Elfagyás akkor keletkezik, amikor valamilyen oknál fogva a primer oldalon nem megfelelő az áramlási sebesség, és ezt az áramláskapcsoló nem, vagy nem elég gyorsan veszi észre. Több oka is lehet : vagy az áramláskapcsoló hibásodott meg, vagy a hőcserélő részben eltömődött és a maradék keresztmetszeten nem elégséges az áramlási sebesség, vagy a vezérlő rossz beállítása miatt olyan hőmérséklet van megengedve, mely a primer körben lévő folyadék fagyáspontjánál alacsonyabb.

lemezes hőcserélő elfagyása hőszivattyúban

A képen a sárga nyíllal jelzett területen kipúposodott a hőcserélő a fagyás jeleként

Valószínűleg több ok együttes fennállása okozza a tényleges fagyást.  Az elfagyás nagyon gyorsan be tud következni. Ha valaki például nem tudja, melyik paraméter mit jelent, és csak úgy elkezdi nyomogatni a gombokat és elállítani a beüzemelő szakember vagy a gyár által beállított értékeket, könnyen okozhat ilyen meghibásodást. Ezért ha nem tudja biztosan, milyen értékekre szabad beállítani egyes paramétereket, inkább ne nyúljon hozzá!

Korábban forgalmazott kínai gépeknél sajnos előfordul, hogy a gyártó nem tiltotta le a felhasználó számára a védelmi funkciókat ellátó paraméterek beállítását, ezért előfordult néhány esetben fagyáskár. A hőcserélő lefagyása soha nem garanciális probléma! A rossz beállításért a beállítást végzőnek kell vállalnia a felelősséget!

A fagyásból eredő meghibásodás javítása ugyanolyan költséggel jár, mint a kútvizes rendszernél a hőcserélő kilyukadása. Fagyáskár esetén mindenképpen kell cserélni kompresszort is, ilyen esetekben biztosan kerül nedvesség a kompresszorba. Ezeken kívül még néhány olyan egyéb alkatrészt is cserélni kell, melyekből nem tisztítható ki a bekerült vizzel telített észterolaj, mely később a kompresszor meghibásodásához vezet. Nem lehet megúszni a nagy költséggel járó javítást, ha a későbbiekben is hőszivattyúval szeretnénk fűteni.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



GYIK

GYIK = azaz GYakran Ismételt Kérdések

1. Van egy családi házam. Radiátoros fűtés van benne. Hogyan tudnék hőszivattyús fűtésre áttérni?

A radiátoros fűtési rendszereket általában magas hőmérsékletű fűtésre tervezték. Ha a korábbi tapasztalatok alapján a fűtővíz hőmérséklete bármilyen kinti hőmérséklet esetén sem haladja meg a 40-45°C-t, akkor az Ön fűtési rendszere minden átalakítás nélkül alkalmas hőszivattyús fűtésre. Ez a kevésbé valószínű eset. Sokkal inkább előfordulhatnak olyan esetek, amikor a fűtési idény nagy részében a fűtővíz hőmérséklete 40-45°C, a leghidegebb téli napokon pedig eléri akár a 60°C-ot. Ezek a fűtési körök elvileg rákapcsolhatóak lennének egy hőszivattyúra, de a legnagyobb hidegben nagyon rossz hatásfokkal működnének, az üzemeltetésük ilyenkor egyenlő azzal, mintha villanyárammal fűtenénk. Ez ugyan a levegőt nem szennyezi, de a létező legdrágább fűtési mód. Az ilyen fűtési körök átalakítás nélkül nem alkalmasak arra, hogy gazdaságos hőszivattyús fűtést alakítsunk ki velük. Egy átalakítás mindenképpen megtérül a későbbi üzemeltetési költségeken.

2.  Milyenre alakítsam át a radiátoros fűtési rendszeremet?

A radiátoros fűtési rendszerek legkisebb kosszal járó átalakítása történhet úgy, hogy fan coilokat szerelünk fel a radiátorok helyére, a korábbi csővezetékeket megtartva. Általában elég az ugyanakkora felületű fan coil beépítése, mivel itt egy gyorsított hőleadásról van szó. De természetesen minden átalakításhoz épületgépészeti terv szükséges. Fan=ventillátor + coil=tekercs párosításról van szó, melynél a tekercsben folyik a melegvíz (fűtéskor) vagy a hidegvíz (hűtéskor) és a ventillátorral fújjuk át ezen a tekercsen a levegőt, hogy gyorsítsuk a hőleadást. Ez az elrendezés a legmegfelelőbb a kettős célú, fűtési és hűtési rendszer együttes kialakításához.

Másik megoldásként jöhetnek szóba olyan átalakítások, melyek abszolút a hőszivattyúhoz valók: padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés kiépítése. Ezek az átalakítások azonban jóval nagyobb kosszal járnak, viszont a későbbi üzemeltetési költség ezek alkalmazása mellett lesz a legalacsonyabb. Ezeknek a fűtési módoknak hűtésre való alkalmazása fokozott elővigyázatosságot igényel. A hűtővíz hőmérséklete nagyon pontosan szabályozott kell legyen, a páralecsapódást az épület szerkezetében meg kell akadályozni a hűtővíz megfelelő hőmérsékletre állításával.

3.  Most egy 24kW-os gázkazánnal fűtök. Mekkora teljesítményű hőszivattyúra lenne szükségem?

Az, hogy most mekkora gázkazán (vagy egyéb kazán, hőforrás) van beépítve, nem azt tükrözi, hogy a lakásnak mennyi a hővesztesége. Régebben mindenki akkora kazánt vett, amekkorát éppen kapni lehetett. Azon belül pedig akkorát, amekkora bőségesen elegendő volt a lakás gyors felfűtésére. (Nem volt túl nagy különbség árban a különböző teljesítményű háztartási méretű kazánok között.) Egy gyors felfűtéshez mindig nagyobb teljesítmény szükséges, mint egy hőmérséklet szinten tartásához. A hőszivattyú akkor dolgozik a leghatékonyabban, ha a meglévő szobahőmérsékletet akarjuk vele szinten tartani. A lakásunk hőveszteségét mindenképpen érdemes kiszámíttatnunk egy épületgépésszel, aki a helyileg alkalmazott építési anyagok függvényében elég jó becslést tud adni a szükséges beépítendő fűtőteljesítményre vonatkozóan. Hőszivattyút maximum 15-20%-kal érdemes csak túlméretezni, hogy egy esetleges néhány órás áramszünet után se okozzon problémát a visszafűtés. Hőszivattyúk esetén az ennél nagyobb mértékű túlméretezés rendkívül sokba kerül, irreálisan sokat kellene fizetnünk azért a teljesítményért, amit nem is használunk az év nagy részében. Ha a teljes biztonságra akarunk törekedni, akkor inkább egy második fűtési lehetőséget is be kell építenünk (vagy meghagyni a korábbi kazánt tartaléknak), amivel az év azon néhány napján, amikor a hőmérő higanyszála a -20°C-ot is alig éri el, megfelelő meleget tudunk biztosítani magunknak és szeretteinknek.

Tapasztalatként azért elmondunk egy példát: Egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, elegendőnek bizonyult egy 10kW csúcsteljesítményű víz/víz hőszivattyú, miután a tulajdonos lecserélte a nyílászárókat és körbeszigetelte a házat 15cm-es vastagságban. A lakásban padlófűtés van és a lakók 23°C-ot tartanak ideális benti hőmérsékletnek.

4. Van-e lehetőség kedvezményes tarifával üzemeltetni a hőszivattyút?

Kedvezményes tarifa igénylésére többféle lehetőség kínálkozik.

Az ország nagy részén elérhető az úgynevezett GEO-tarifa, mely napi 20 óra rendelkezésre állást és 2x2 óra üzemszünetet jelent. A tapasztalatok alapján az üzemszünet általában csúcsidőben van, amikor az emberek többsége munkából hazatérve melegvizet használna.

Magyarország teljes területén elérhető a H-tarifa, mely 24 órás rendelkezésre állással a fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) kínál kedvezményes tarifát. Ezen időszakon kívül nappali tarifa érvényes az erre a mérőre kötött fogyasztókra. Ha valaki a hűtést is hőszivattyúval akarja megoldani, a hűtési idényre a kedvezmény nem vonatkozik.

Mindkét kedvezményes tarifa a nappali díjszabás kb. kétharmadáért érhető el.
 

5. Nem egészségtelen a padlófűtés? Sokan ezt mondják rá!

A padlófűtést nem fűtésre tervezték, hanem temperálásra. Ha a padlófűtést arra használjuk, amire tervezték, akkor egyáltalán nem káros az egészségre, sőt...! Azzal, hogy a padlót 23-26°C-osan tartjuk, még egészségesebb környezetben leszünk, nem sugározza a padló a hideget az izületeinkre. Ha hosszas ülőmunkát végzünk, nem fázik a lábunk. Padlófűtés esetén a szoba függőleges hőmérséklet-eloszlása sokkal egyenletesebb, mint bármilyen egyéb fűtési módnál. A padlónál és a mennyezetnél mért hőmérsékletkülönbség - átlagos belmagasságú helyiség esetén - általában nem lépi túl a 2°C-ot.

Az "egészségtelen" jelzőt akkor ragasztották rá a padlófűtésre, amikor úgy húsz-harminc évvel ezelőtt a lelkes amatőr házépítők beöntötték a padlóba a padlófűtés-csöveket, és ugyanúgy kezdték el használni, mint  korábban a radiátoros fűtést. Vagyis amikor nincsenek otthon, akkor nem fűtenek, és ha hazaérnek, akkor jól bemelegítenek mindent, hiszen a falak a hideget sugározzák.

Ha a padlófűtéses fűtési rendszerünket a hőszivattyúval úgy használjuk, hogy ősszel bekapcsoljuk a fűtést, és tavasszal kikapcsoljuk, közben pedig hagyjuk, hogy a vezérlő automatikusan tartsa a beállított hőmérsékletet, akkor soha nem emelkedik a padló hőmérséklete olyan magasra, ami kellemetlenné, vagy egészségtelenné tenné az ott tartózkodást. Csak úgy kell használni, amire tervezték!
 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



H-tarifa kontra GEO-tarifa

Mindkét tarifa a hőszivattyúk használatának elterjesztésére lett kitalálva. A használhatóságukban azonban van különbség.

Először Magyarországon kedvezményes elektromos szolgáltatásként a GEO-tarifát vezették be 2009-ben az ELMŰ működési területén. A GEO-tarifa egész évben kedvezményes díjtétellel napi 20 órás rendelkezésre állással biztosítja a hőszivattyú üzemeléséhez szükséges elektromos energiát. Ez azt jelenti, hogy napi kétszer két órányi áramszünet van ezen a hálózaton, a szolgáltató választása szerinti, de mindenképpen napközbeni időszakban. Tehát az áramszolgáltatás egyik pillanatról a másikra, mindenféle előzetes jelzés nélkül, megszűnik. - Ha a hőszivattyútól úgy vesszük el a villanyt, mintha "kihúztuk volna a csatlakozót a konnektorból", a hőszivattyúnk nagyon hamar tönkre fog menni. A hőszivattyúnak a helyes működéshez megfelelő kikapcsolási sorrendet kell betartania, ami az áramszolgáltatás hirtelen megszűnésével nem tud megvalósulni. Ezért mi már a kezdetekben sem értettünk egyet a hőszivattyú ilyen működtetésével. A hőszivattyúnak a kompresszor kikapcsolása után még járatnia kell mind a primer (házon kívüli, forrás-) oldali, mind a szekunder (fűtés-) oldali keringető szivattyúkat. Mivel a hőszivattyú ezek nélkül a keringető szivattyúk nélkül üzemképtelen, álláspontunk szerint akkor is a hőszivattyú részének kell tekinteni, ha nincsenek beépítve a hőszivattyú házába.

A H-tarifát néhány évvel később 2012 elején vezették be, immár minden magyarországi szolgáltató területén. A H-tarifa a fűtési idényben ad kedvezményes áramszolgáltatást. A fűtési idény Magyarországon október 15-től április 15-ig tart. A kedvezményes tarifa alig haladja meg a GEO-tarifa értékét. 24-órás rendelkezésre állásával sokkal inkább alkalmas a hőszivattyúk üzemeltetésére. A fűtési idényen kívüli időszakban is folyamatosan van szolgáltatás, ebben az időszakban a nappali tarifának megfelelő összeget számláznak ki a fogyasztásra. Ez akkor lehet lényeges, ha a hőszivattyúval nemcsak fűtünk, hanem melegvizet és / vagy a (passzív) hűtést is vele csináltatjuk.

Sok régebbi ügyfelünk, akik a GEO-tarifa megjelenésekor igényelték a kedvezményes tarifát, ma sorban tér át a hőszivattyú számára ideálisabb H-tarifára. Nemcsak a hőszivattyú számára kedvezőbb volta miatt, hanem azért is, mert, mint mondják, mindig akkor volt áramszünet, amikor éppen hazaérkeztek a munkából, és melegvízre lett volna szükség.

Ha a fentiek ellenére úgy dönt, hogy a GEO-tarifát szeretne használni, a következők betartása a garancia feltétele:

  • A hőszivattyú vezérlőjét folyamatos ellátású hálózatra kell kötni
  • A keringető szivattyúknak folyamatos tápellátást kell kapniuk
  • Kútvizes primer kör esetén a kútvíz-szivattyúnak folyamatos tápellátást kell kapnia
Fentiek betartásával biztosítható a hőszivattyú hosszú távú meghibásodásmentes működése.
» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



A hőszivattyúzás rövid története

?  Heller László munkásságán keresztül bemutatva  ?

 

Az 1980-ban elhunyt Heller László volt az, aki magyar mérnökként, de a világ teljes energetikai közvéleménye számára érvényesen, tudományosan foglalkozott a hőszivattyúnak az energetika egészébe való beillesztésével.

A hőszivattyú történelme

1852-ben alkotta meg az angol James Joule és William Thomson (Lord Kelvin) a hőszivattyú elméletét. A világ első ipari hőszivattyúját az osztrák Peter Ritter von Rittinger a francia Nicolas Leonard Sadi Carnot termodinamikai értekezéseit tanulmányozva alkotta meg.

A XVII. század végén - egy korábbi épület helyére - a folyó medrébe ásott cölöpökre épült zürichi városháza volt az első tartósan hőszivattyúval fűtött épület, amelynek hőforrását a Limmat folyó vize jelentette. Ebben a barokk épületben 1938-ban valósították meg a XXI. század fűtési technikáját Escher Wyss tervei alapján.

Zürich városháza a Zimmat folyón

Az épület belső korszerűsítésekor a szóba jöhető szén, olaj és elektromos áram közül a villanyáram fűtési célú fehasználására esett a választás.

Ebben az épületben egy 100kW-os kapacitású hőszivattyú valósult meg, ammóniagázos körrel, így tudták biztosítani a 60°C-osra tervezett előremenő vízhőmérsékletet a fűtési körben.

 

A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozása

A Nagyváradon született Heller László 1931-ben szerezte meg gépészmérnöki diplomáját Zürichben, majd két évig szilárdságtani kutatói munkát végzett az egyetemen. 1948-tól az ő közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. Az ipari energetika kínálkozó lehetőségei és a hőszivattyúval kapcsolatos zürichi élményei is (a városháza fűtése hőszivattyúval) arra ösztönözték, hogy a hőszivattyú területén is új megoldásokat keressen.

Heller László

Heller László magyar gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, akadémikus
(1907. augusztus 6. Nagyvárad - 1980. november 8. Budapest)

 

A nemzetközi szinten is elismertté vált műegyetemi professzor, akadémikus 1948-ban védte meg doktori disszertációját Zürichben, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt (Heller L.: Die Bedeutung der Warmepumpe bei thermischer Elektrizitätserzeugung, Universitätsdruckerei, Budapest, 1948), s mellyel elnyerte az ETH Dr.sc. techn. címet.

Disszertációjának bevezetőjében kiemeli, hogy az ipari termelésben meghatározó szerepe van a hatékony energiaszolgáltatásnak és felhasználásnak. Ennek egyik eszköze a hőszivattyú. Úgy ítéli, hogy szerencsés energetikai háttér esetén a technikai fejlődés akkori (1948-as) színvonala már lehetővé teszi - az elméletileg régóta ismert - hőszivattyús körfolyamat alkalmazásba vételét. Rámutat arra a tényre, hogy a villamos energiát nagyrészt vízi erőművekben megtermelő országok, ill. a villamos áramot hőerőművekben előállító országok helyzete a hőszivattyús technológia alkalmazásának gazdasági potenciálját tekintve jelentősen eltérnek egymástól. Munkásságát a kettős szemléletmód jellemzi. Egyrészről mint a Magyarországon dolgozó energetikus, másrészről a vízenergiában gazdag Svájcban tanult ember szemlélete ötvöződik tudományos tevékenységében.

Tanácsadó mérnök munkája során - a Goldberger Textilgyár energetikai korszerűsítésén dolgozva, már 1937-ben - Magyarországon elsőként javasolta a hőszivattyú alkalmazását.

1940 és 1942 között az Ajkai Erőmű hűtővízproblémáinak a megoldását keresve dolgozta ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi, hogy vízhiányos területeken a kondenzátor hűtését víz helyett tisztán levegővel lehessen megoldani. Az új technológia "indirekt léghűtésű kondenzáció", amely az erőművi szakmában "System" néven vált ismertté az egész világon. Szabadalmaztatta találmányát, majd 1950-ben Londonban a Word Energy Conference keretében a nyilvánosság előtt is megjelentette. Az ipari megvalósítást Forgó László hőcserélő szabadalmának a felhasználásával együtt dolgozták ki, ezért a technológiát Heller-Forgó-féle erőművi hűtőrendszernek hívják, amely széles körben alkalmazott rendszer napjainkban is.

Előretekintő elképzelései között szerepelt a Parlament és Műegyetem épületeinek Duna vizével történő fűtése is. A hőszivattyúk világméretű elterjedésével igazolódtak a gondolatai.

A hazai hőbányászattal foglalkozó szakértőink európai szintű elismerését jelenti, hogy 2003. május 25?30. között Szegeden tartották az Európai Geotermikus Konferenciát (European Geothermal Conference2003), ahol külön hőszivattyús szekció foglalkozott ezzel az utóbbi évtizedben rendkívül gyorsan fejlődő, környezetbarát technikával.

 

Hőszivattyús technológia a nagyvilágban

Megvalósult példaként mutatható be a berlini Bundestag épületének a fűtése és hűtése, ahol a beépített hőszivattyús berendezés megfelelő átkapcsolással télen fűtő-, nyáron pedig hűtőberendezésként üzemel.

A Bundestag fűtése és hűtése talajszondák segítségével

A berlini Bundestag épületének hőszivattyús rendszerű fűtése
300 m mély kútpárról, hűtése 60 m mély kútpárról történik

A Bundastag épülete

Az épület alatt 300 méteres mélységben egy olyan geológiai réteg található, mely igen jól felhasználható hőtárolásra. Nyáron az ebben a mélységben természetesen jelenlévő 19-20°C-os vizet kiszivattyúzzák és az épület üzemeltetése során termelődő hőfelesleggel felmelegítik, majd az így nyert kb. 60°C-os vizet egy 280 méterre lévő másik kúton keresztül sajtolják vissza. Ez  a kiszivattyúzás-visszasajtolás maximum 100 m?/h sebességgel történik. A fűtési idény kezdetére a kőzetben eltárolt  hőenergia még kb. 55°C hőmérsékleten kitermelhető, így biztosítva az épület gazdaságos fűtését.
A nyári hűtési szükségletet pedig a téli hideg levegő hőenergiájának az elraktározásával biztosítják egy 60 m mély kútpár és hőcserélő segítségével. Ez a folyamat egész télen, a hideg évszak befejeztéig tart. Kora nyárra kb. 6°C-ra hül le a talaj hőmérséklete a hűtő kútpár mélységében. Erről a kora nyári kezdeti 6°C-ról az épület passzív hűtése során a hőmérséklet visszaemelkedik a természetes 11°C-ra. Ha az épületben további hűtési igény is van, azt más épületgépészeti megoldásokkal, például hőszivattyúval oldják meg a már korábban említett 300 m mély kútpárról.

 További, megvalósult hőszivattyús rendszer kiemelt fontosságú középületben az USA-ban Idaho állam kapitóliumi épületében található, ahol a berlini parlamentéhez hasonlóan oldották meg a hőszivattyús rendszer kiépítését. Ezek a megvalósult rendszerek a széleskörű elterjesztés érdekében példamutató referenciának is tekinthetőek.

 Az utóbbi évtizedben következett be a földhős hőszivattyúk számának erőteljes növekedése a világon. Piaci megfontolások alapján világszerte felismerték, hogy a hőszivattyú egyre inkább gazdaságossá válik, mert az üzemeltetés költsége alacsonyabb, mint a hagyományos rendszereké, így széles körben terjedhet el. A beruházáskor jelentkező többletköltséget belátható időn belül az üzemeltetésből származó energiamegtakarítás fedezi, vagy meg is haladja azt. A világon üzemben lévő összes hőszivattyú száma mára már meghaladja a 100 milliót.

 

Az utóbbi 10 évben a fenti okok hatására a hőszivattyúk beépítési kapacitása 600%-kal növekedett.

 "A hőszivattyúk a XXI. század mindennapjainak gépei.... Végül, de nem utolsósorban, vegyük tudomásul, hogy a hőszivattyú a környezet eddig értéktelennek tartott, ingyenes és kimeríthetetlen - tehát megújuló - termikus energiakészletét hasznosítja" - írja többek között prof. dr. Jászay Tamás okl. gépészmérnök, professzor emeritus, a műszaki tudományok kandidátusa a "Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára" című könyv előszavában.

 

A Heller László terv

A "Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés" című programjavaslat lényeges eleme, hogy a földgáztüzelésű kazánokat, vízmelegítőket, különösen a villanybojlereket, továbbá az ún. "energiafaló légkondikat" minél előbb váltsák fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyús rendszerek.

- A földhős (másnéven geotermikus) hőszivattyús rendszerek elterjesztését tartom a legcélszerűbbnek. De az adott területen, térségben bármelyik meglévő megújuló energiahordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni az ott lévő körülmények figyelembevételével. Megfelelő közgazdasági feltételek kialakításával ezen energiaforrások előnyösen hasznosíthatók az ott élő emberek javára. - írja Komlós Ferenc okleveles gépészmérnök, épületgépész, ny. minisztériumi vezető-főtanácsos a "Vízből hőt hőszivattyúval" című értekezésében.

 

A szöveg irodalmi forrásai:

Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán, Dr. Vajda József, Vaszil Lajos - Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/7szekcio/Komlos_FerencOK.htm

http://komlosferenc.info/doc/heller.pdf

Vajda György: Energiahasznosítás, Akadémia Kiadó, Budapest, 2004

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Mi is az a hőszivattyú?

A hőszivattyú olyan berendezés, mely egy hidegebb helytől hőt von el és azt egy melegebb helynek adja át. Például a hűtőszekrény is hőszivattyú: a belsejéből hőt von el és a külső térnek adja át. A fűtési célú hőszivattyúknál valamilyen külső, a fűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű helyről (például egy tó vagy kút vizéből) vonunk el hőenergiát és azt a fűtendő térnek (például szobának) adjuk át.

Ez a hőátadás a következő fizikai jelenséggel érhető el: Minden folyadék halmazállapotú anyagnak energiára van szüksége ahhoz, hogy gázneművé változzon. Ha elég alacsony forráspontú folyadékkal dolgozunk, az képes az alacsony hőmérsékletű környezetéből elvont hő hatására elpárologni, légneművé alakulni. Ezzel a folyamattal érjük el a hőelvonást alacsonyabb hőmérsékletű helyről. És hogyan tudjuk az így begyűjtött, még mindíg viszonylag alacsony hőmérsékletű gáznemű anyagból kivonni a többletenergiát? Az mindenki számára ismert, hogy ha egy gáz kitágul, a környezetéből hőt von el. Ezt láthatjuk például a szifonpatron felületén, amikor beleengedjük a gázt a kis méretű patronból a nála jóval nagyobb méretű szifonba. A patron felülete zúzmarás lesz. Ennek a jelenségnek a fordítottja is igaz, ha egy nagyobb térfogatú gázt összenyomunk, az hőt ad le. Ezt tapasztalhatjuk például a biciklipumpánál: pumpálás közben felmelegszik. Ha a mi légneművé átalakult anyagunkat összenyomjuk egy kompresszorral, az is felmelegszik. Ezt a hőt vonjuk el az anyag környezetéből egy hőcserélő segítségével, így hasznosítva azt a hőmennyiséget, amelyet a külső környezetéből vont el. Az így lehűtött anyag hűlés közben visszaalakul gázneműből folyékony halmazállapotúvá, közben a nyomása is csökken. Újra elkezdhető vele a körfolyamat: a környezetétől elvont hő hatására újra gázneművé alakul. Közben a nyomását is csökkentjük, amivel még alacsonyabb lesz a közeg forráspontja, hamarabb történik meg a halmazállapotváltozás. Aztán ebből a légnemű anyagból újra kinyerjük a hőt, az anyag újra lehűl, újra visszaalakul folyékony halmazállapotúvá, és ez a folyamat ismétlődik a végtelenségig.

Ebbe a körfolyamatba nekünk kívülről csak annyi energiát kell betáplálnunk, amennyi a gázneművé alakult anyag összenyomásához kell. A többi energiát a környezettől vonjuk el. Az így kinyerhető energia hatékonysága függ attól, hogy a kinyeréséhez képest mennyivel magasabb hőmérsékleten akarjuk elhasználni. Természetesen minél kisebb a hőmérséklet különbség a kinyerés és a felhasználás között, annál jobb a hatásfok.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Mire használható a hőszivattyú?

A hőszivattyú fűtés mellett használható még melegvíz előállításra és hűtésre is. Némelyik fűtésre tervezett hőszivattyúba gyárilag beépítenek úgynevezett keresztszelepeket, mellyel a fűtési folyamat megfordítható, vagyis a hőszivattyú a belső térből vonja el a felesleges hőmennyiséget és azt a külső közegnek adja át. Ahol ez a szelep gyárilag nincs a készülékbe építve, ott külső vezérelt szelepekkel kell megoldani a forrás- és a céloldal felcserélhetőségét. Azonban ezek a szelepek mindenképpen rontják a hőszivattyú hatásfokát, mivel plusz beépített ellenállást képeznek a hűtőközeg útjában. Ezért ha nem muszáj, akkor ne ilyen módon oldjuk meg a helyiségek hűtését. Használhatunk például passzív hűtést, vagy az épület tervezésekor tájolással és egyéb építészeti módszerekkel (például árnyékolással) oldjuk meg az épület megfelelő hidegen tartását nyáron nagy melegben.

Melegvíz előállításakor törekedjünk arra, hogy a lehető legalacsonyabb melegvíz hőfokot állítsuk be megkívánt vízhőmérsékletként (fürdésre tipikusan a 42°C elég), hogy minél jobb hartásfokkal tudjon a hőszivattyúnk dolgozni. Minél magasabb vízhőmérsékletet kívánunk meg, annál rosszabb hatásfokkal fog dolgozni a hőszivattyúnk, annál több pénzt húz ki a zsebünkből. És ha arra gondolunk, hogy a 42°C-nál melegebb vizet úgyis keverni kellene hideg vízzel ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletű vizet kapjunk, akkor pazarlás volt a túl meleg víz előállítása! Mérjük ki, hogy nálunk hány Celsius fokos tartályhőmérséklet elegendő - a vízvezetékcsövek felfűtésével együtt - arra, hogy elég melegnek érezzük a csapból folyó vizet! Állítsuk be olyanra a háztartási melegvíz hőmérsékletét, amit már elég melegnek érzünk, de még nem kell keverni hideg vízzel felhasználáskor.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Milyen hőszivattyúk léteznek?

A hőforrás és a hőátadás közege szerint beszélhetünk levegő-levegő, levegő-víz, víz-levegő, víz-víz hőszivattyúkról.

A levegő-levegő hőszivattyúnál a külső hűvösebb levegőből vonjuk el a hőmennyiséget és azt a belső levegőnek adjuk át (légfűtés). Ennek a rendszernek a hátránya, hogy működési hőmérséklet tartománya korlátozott, a mai levegő-levegő hőszivattyúk esetén kb. -5°C alatti hidegben nagyon rossz hatásfokkal működik.

A levegő-víz hőszivattyúnál szintén a külső hűvösebb levegőből vonjuk el a hőmennyiséget és azt egy melegvízzel működő belső fűtési rendszernek adjuk át. A tehetetlensége nagyobb, mint a levegő-levegő hőszivattyúnak, viszont a hátrány is megmarad, hogy kb. -5°C alatt nagyon rossz hatásfokkal működik.

A víz-levegő hőszivattyúknál a hőforrás valamilyen folyadék-áramoltatású hőcserélő (méretezni kell!), mellyel a külső környezetből (talajból - ezt nevezzük geotermikus hőhasznosításnak - vagy nagy tömegű vízből, pl. kútból vagy tóból) vonjuk el a hőt és azt a belső levegőnek adjuk át (légfűtés).

A víz-víz hőszivattyúknál külső nagy tömegű vízből (például - hőcserélőn keresztül - kútból) vonjuk el a hőenergiát és azt a belső csővezetékben keringő folyadéknak adjuk át (falfűtés, padlófűtés, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtésben keringő folyadéknak).

A fenti fajták közül a víz-víz hőszivattyúk működtethetők a leghatékonyabban és legkomfortosabban. (A légfűtés például hálószobában éjszaka nem feltétlenül előnyös!)

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Hol célszerű a víz-víz hőszivattyú használata?

Minden olyan helyen célszerű a víz-víz hőszivattyú használata, ahol a talajban tárolt napenergia vagy a geotermikus energia könnyen kiaknázható formában van jelen: például nagy tömegű élővíz, könnyen fúrható talaj kútnak vagy függőleges földszondának - geotermikus energia hasznosítása esetén nagy mélységű kútnak -, vagy könnyen megmunkálható talaj vízszintes talajkollektor elhelyezéséhez. Természetesen egy sziklás hegyoldalon mindezen feltételek nem teljesülhetnek, ott inkább levegő-levegő vagy levegő-víz hőszivattyú javasolt.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Levegő / víz hőszivattyúk használhatósága

Ha valaki levegő / víz hőszivattyú vásárlására adja a fejét, tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a levegő / víz hőszivattyúk nem monovalens fűtési megoldásra valók a magyarországi klimatikus viszonyok közepette. Azaz nem lehet arra számítani, hogy veszek egy valamilyen névleges teljesítményű hőszivattyút (amilyent a gépészem kiszámolt), és azzal egész télen, bármilyen zord idő legyen odakint, én szépen be fogom tudni fűteni a házamat, élvezni fogom a meleget. Aki erre számít, nagyot fog csalódni. Levegő / víz hőszivattyút soha nem szabad egyedüli fűtési megoldásként alkalmazni, nem képes kifűteni a házat gazdaságosan! Mindenképpen szükséges mellé egy olyan második fűtési megoldást is beépíteni a házunkba, ami a legnagyobb hidegekben tudja adni azt a megnövekedett mennyiségű hőenergiát, amire a háznak szüksége van például -20°C-os hidegben.

A levegő / víz hőszivattyúk névleges teljesítményét +7°C külső hőmérsékletre, +35°C előremenő fűtésvíz hőmérsékletre állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy amíg odakint a levegő hőmérséklete nem süllyed +7°C alá, és nincs szükségem +35°C fölötti fűtésvíz hőmérsékletre, addig fogja tudni a hőszivattyúm leadni a névleges teljesítményét. Mihelyst e két feltétel közül bármelyik nem teljesül, csökken a hőszivattyú teljesítménye. És ha odakint mínusz fokok vannak, akkor növekszik az épület hővesztesége, növekszik a fűtésigény is. Ezzel együtt a levegő / víz hőszivattyú teljesítménye rohamosan csökken, hiszen nemcsak arról van szó, hogy alacsonyabb hőmérsékletről kell legalább ugyanolyan magas hőmérsékletű fűtővizet előállítani, hanem az alacsonyabb hőforrásból egy az eddiginél is magasabb hőmérsékletű fűtővízre van szükségünk. Elsőként az rontja a hatásfokot, hogy hidegebb levegőből kell előállítanunk a fűtővizet, másodikként pedig, hogy melegebb fűtővizet kell előállítanunk.

A levegő / víz hőszivattyúk általában -5°C-ig használhatóak gazdaságosan. Még a nagy nevű márkák gépei is sokkal rosszabb hatásfokkal működnek ez alatt a külső hőmérséklet alatt, mintha valamilyen egyéb fűtési módot választanánk. Nem kérdés az, hogy némelyik nagy márka levegő / víz hőszivattyúja tényleg képes -20°C-ból is előállítani a melegvizet, a kérdés inkább az, mennyire hatékonyan teszi mindezt. -5°C alatt már bármelyik levegő / vizes gép hatékonysága (COP értéke) 2,9 alatt van. Ennél a hatásfoknál kezdődik az, hogy a gázfűtés lesz az olcsóbb! Nem beszélve egy még olcsóbb, bár nem annyira automatizálható fatüzelésű vízteres kandallóról, amely még hangulatos is a hosszú téli estéken.

Ha megnézzük egy levegő / víz hőszivattyú teljesítménygörbéjét, arról azt olvashatjuk le, hogy ha például a gép +7°C-os külső hőmérséklet mellett 35°C előremenő fűtővíz hőmérsékletet COP=3,8 hatásfokkal állít elő, mindezt a névleges teljesítményen, akkor +2°C-on ugyanazt a 35°C-os vizet már csak COP=3,4 hatásfokkal tudja felmelegíteni a névleges teljesítménye kb. 87%-án, -7°C külső hőmérséklet mellett pedig ugyanazt a 35°C-os fűtővízhőmérsékletet már csak COP=2,6 hatásfokkal a névleges teljesítmény 65%-án dolgozva tudja előállítani. Ha a fűtővíz hőmérsékletét is emelni kell, akkor kinti -7°C-ban 45°C-os vizet előállítani már csak COP=2,1 hatásfokkal a névleges teljesítmény 65%-ával tud a berendezés. A 65%-os teljesítmény a névlegeshez képest azt jelenti, hogy az eredetileg kiszámolt mennyiségű fűtővíz 65%-át tudja felmelegíteni a készülék a megadott értékre egységnyi idő alatt.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Néhány példa víz-víz hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére

A víz-víz hőszivattyús rendszerek között a hőforrás oldalt tekintve léteznek nyitott és zárt hurkú rendszerek. A zárt hurkú rendszerekről beszélve tudni kell, hogy a zárt hurok a hőgyűjtő kör. Ebben állandóan ugyanaz a folyadék kering, telepítési helytől függően lehet tiszta víz vagy fagyállóval kevert víz. A vízkő kicsapódásának a veszélye nem áll fenn, olyan kis mennyiségű és csak egyszeri a csővezetékbe kerülő vízkőbevitel. Ezt a zárt hurkot helyezzük el olyan helyen, hogy lehetőség legyen a hőgyűjtésre. Mik lehetnek ilyen helyek?

A zárt hőgyűjtő kör elhelyezésére több lehetőség kínálkozik:

Függőleges földszondák elhelyezése fúrt lyukakban. A lyukak ma már 20-200m mélyek, akár elágazóak is lehetnek, és a földszondák elhelyezése után vissza vannak temetve. Ott alkalmazható, ahol ennél mélyebben van a talajvíz. Ott érdemes alkalmazni, ahol már parkosítással kialakított terep van, és kevés hely áll rendelkezésre a talajhő kinyerésére. A fúrt lyukak mélysége és darabszáma a hőigénytől függ. 20m-nél mélyebb földszondák elhelyezéséhez a bányakapitányság engedélye szükséges. Bányák, barlangok közelében környezetvédelmi okokból nem feltétlenül kapható meg ez az engedély.

 

Vízszintes földszondák, úgynevezett talajkollektorok elhelyezése ásott árkokban. Az árkok mérete és a belefektetett csövek hossza és átmérője a hőigénytől függ. A csöveket mindenképpen 1,2m alá kell lefektetni, ideális mélység a 2-3m. Kivitelezése olcsóbb a függőleges földszondás elrendezésnél. Ott célszerű alkalmazni, ahol nagy földterület áll rendelkezésre (még parkosítás előtt, vagy mezőgazdasági művelés miatt éppen parlagon hagyott terület). A talajkollektor egy-egy ágát úgy képzeljük el, mintha egy feltekert csőköteget harmonika-szerűen széthúznánk. A légtelenítésére különös gondot kell fordítani, hogy a telepített csőhosszról a kiszámított hőmennyiséget valóban be tudjuk gyűjteni!

 

Ha a telepítési helyhez közel nagy felületű vagy vízhozamú élővíz található (tó vagy folyó), abban is elhelyezhetünk egy hőgyűjtő kört. Mivel a víz hővezetése sokkal jobb, mint a talajé, sokkal kisebb méretű csővezetékkel megvalósítható ugyanolyan mennyiségű hő kinyerése, mint az előző két módszernél. A zárt rendszerű hőgyűjtő körök közül ennek a telepítése a legolcsóbb, de víztől csak korlátozott távolságon belül használható. Alkalmas viszont például hajók, hajókabinok vagy vízpartra telepített épületek fűtésére.

 

A nyitott rendszereknél folyamatos víz oda- és elvezetés szükséges. Ez történhet például folyóból vagy kútból. Ha kútból nyerjük a vizet, szükség van egy második kútra is az elsőtől minimum 10m távolságra, de inkább távolabb, amelybe a hőszivattyú által lehűtött hidegebb vizet vezetjük vissza. A két kútnak ugyanahhoz a vízgyűjtő réteghez kell kapcsolódnia! Mire a víz visszaáramlik az első kúthoz, ahonnan azt kiszivattyúztuk, a talajhőtől visszamelegszik. Ha a kútvíz vasat, vagy más szennyező anyagot tartalmaz, akkor az lerakódhat a hőcserélőben, ami rontaná a hőszivattyú hatásfokát illetve későbbi karbantartási igényt vonna maga után. Ezért nyitott rendszer megvalósításakor egy köztes hőcserélő beiktatása javasolt. Ennek esetleges cseréje lényegesen kisebb költségű, mint a hőszivattyúba beépített speciális hőcserélő javítása. Ez a köztes hőcserélő lehetővé teszi nyári passzív hűtés megvalósítását is. Ekkor lényegében a kútvízzel hűtjük a fűtőkört, amivel 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás hőmérsékletét minimális költséggel, hiszen csak a keringető szivattyúk működnek. A fenti lehetőségek közül ez a változat tűnik a legegyszerűbben megvalósíthatónak Magyarország sík vidékein sűrűn lakott területeken. A kutak létesítéséhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyét kell beszerezni.

A hőszivattyús fűtést természetesen kombinálhatjuk egyéb környezetkímélő energiaforrás (napenergia, szélenergia) felhasználásával is. Mindenképpen érdemes előzetes felmérést, termelési becslést végezni, hogy az adott területen mely energiaforrások felhasználása térül meg leggyorsabban.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Víz-/víz hőszivattyú primer kör kialakítások - összehasonlítás

Három különböző primer kört hasonlítunk össze, ezek a legáltalánosabban megvalósított primer körök Magyarországon:

  • kútvizes
  • talajszondás és
  • talajkollektoros primer kör kialakításokat.

kútvizes primer körök hőmérséklete a legállandóbb a tapasztalatok alapján, ha megfelelő távolságra vannak elhelyezve egymástól a nyerő éa a nyelő kutak. Nemcsak a legállandóbb, de az átlagosan legmagasabb hőmérsékletű primer körről van szó, mely Magyarország nagyrészén 12°C körüli. A közbeiktatott hőcserélő 2-3°C-os csökkenést eredményez, de még így is 9°C-os előremenő hőmérsékletből nyeri ki a hőszivattyú a fűtéshez használt hőenergiát. Jól méretezett és kivitelezett talajszondánál ez a hőmérséklet 6-8°C közötti. Talajkollektornál pedig változó, a fűtési idény kezdetekor 6-8°C-os, a fűtési idény végére 0°C körülire csökken, a talajkollektor felszín alatti mélységétől függően.

A talajszondák és talajkollektorok alkalmasak a nyári meleg ellensúlyozására a lakásban, passzív hűtésre használható a bennük keringő folyadék. Ha passzív hűtést is meg akarunk valósítani (a 'passzív hűtés' azt jelenti, hogy a házba beépített fűtési kört hűtésre is használjuk), a talajszonda vagy talajkollektor vizét keringtetjük a fűtési körben. Vigyázni kell a harmatponti hőmérséklettel: a fűtési körben egy keverőszeleppel kell beállítani, hogy ne legyen párakicsapódás az épület szerkezetében, mert az penészedéshez, az épület állagának a romlásához és nem utolsó sorban egészségkárosodáshoz vezethet!

Tehát ha vállaljuk azt a kényelmetlenséget, hogy minimum évente egyszer átmossuk a primer oldali hőcserélőt, akkor a kútvizes primer kör a leggazdaságosabb az üzemeltetési költségeket tekintve. Viszont ha nyáron hűteni is szertnénk a lakásunkat, és viszonylag legcsekélyebb karbantartási igényű gépészetet szeretnénk megvalósítani, akkor a zárt körű primer körök valamelyike jöhet szóba.

A Spark hőszivattyúk vezérlője alkalmas a passzív hűtés vezérlésére is.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Tapasztalatok talajkollektorral

Cégünk bemutatótermében több mint tíz éve hőszivattyúval oldjuk meg a fűtést / hűtést. Az épület fűtéséhez primer körként talajkollektor lett kiépítve.

talajkollektor

Az első télen, a talajkollektor lefektetésének az évében, a legnagyobb hidegekben a primer kör hőmérséklete bizony lement -6 ÷ -7°C-ig is. A talaj még nem volt kellőképpen tömörödve a csövek körül, a talaj hővezető képessége rosszabb volt a tervezettnél. Ennek következtében a - fagyállóval kevert - folyadék sűrűsége miatt a keringetésbe több energiát kellett fektetni (keringető szivattyú magasabb sebességfokozatban üzemelt), hogy meglegyen a megfelelő tömegáram. A tavaszi hóolvadás és az utána következő esős évszak, megtette a hatását, a csövek elkezdtek beiszapolódni. A következő télen már csak -2 ÷ -3°C-ig süllyedt a talajkollektor hőmérséklete. Még egy hóolvadás és esős évszak, és a csövek végleg jól beiszapolódtak (igazából erre építés, telepítés közben kellett volna jobban odafigyelni). Azóta telenként a primer kör hőmérséklete ritkán csökken +2°C alá.

A tapasztalatok alapján a talajkollektor körében a fagyáspontot -10°C alá kell beállítani, hogy az első fűtési idényben se legyenek gondok a fűtéssel. Természetesen a fagyáspontot méréssel ellenőrizni kell, csak így bizonyosodhatunk meg a hőszivattyú beállítási lehetőségeiről, a hőszivattyú megfelelő védelméről. Rosszul beállított hőmérséklet esetén a hőszivattyú elfagyhat! A FAGYÁSHIBA NEM GARANCIÁLIS!

A hőszivattyús fűtés nálunk annyi karbantartási munkát jelent, hogy időnként ellenőrizzük - a műszerek szemrevételezésével - a primer körben a nyomást és a hőmérsékletet (eddig semmi proléma nem akadt), a fűtési oldalon pedig - víz / levegő hőszivattyúról lévén szó - a levegőszűrőt rendszeresen, évente tisztítjuk. Ezen felül már csak a villanyszámla fizetése marad a fűtéssel való foglalkozásként, de ezt akkor is meg kellene tennünk, ha nem hőszivattyúval fűtenénk. A villanyszámlánkat pedig nagyon barátságos mértékben emeli csak a hőszivattyú használata, töredékét fizetjük annak a költségnek, mint amit a szintén jól automatizálható gázra kellene költenünk.

Talajkollektor és passzív hűtés

A talajkollektor hőmérsékleti eloszlása az év folyamán nagy ingadozásokat mutat. A talaj 1,5÷2 méter mélységben hamar felmelegszik 20°C körüli értékre, ami felett már nem igazán alkalmas passzív hűtésre. Passzív hűtésre a 18°C körüli hőmérsékletű víz a legalkalmasabb, ekkor a padlófűtés csövekbe is beereszthetőek, nem kell pára kicsapódástól tartani.
Ha a talajkollektor csövei mélyebbre vannak fektetve, például 2,5÷3 méteres mélységbe, akkor ez a felmelegedés egy kicsit később következik be, de magyarországi klimatikus viszonyok között mindenképpen még a nyár vége előtt. A tapasztalatok szerint a 2,5÷3 méteres mélységbe fektetett talajkollektor is a nyár végére kb. 22°C-osra melegszik.
Tehát ha passzív hűtést is szeretnénk a lakásunkba, akkor megfontolandó az egész évben egyenletesebb hőmérsékletet adó talajszonda vagy kútvizes primer kör kialakítása.
 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Tapasztalatok talajszondával

Tapasztalatok:

A talajszonda hőmérséklete - a fűtési idény kezdetekor - ugyanannyi, mint bármelyik magyarországi kútvíz hőmérséklete: 12°C körüli. Azonban itt ugyanoda tápláljuk vissza a lehűtött folyadékot, mint ahonnan kivesszük az időközben visszamelegedettet, tehát huzamosabb használat során egyre alacsonyabb hőmérsékletű folyadék fog feljönni a talajszondából. Idővel beáll egy egyensúlyi állapot, melynek során kb. azonos hőmérsékletű folyadék jön fel folyamatos hőkivétel esetén is. A kimenő hideg folyadék visszamelegszik, mire visszaér a hőszivattyúba. A jól méretezett talajszondáknál ez a hőmérséklet valahol 6 és 8°C között van.


talajszonda

Az évek múlásával, ha nem termelünk vissza a talajba nyáron hőmennyiséget, akkor a talajszonda - német tapasztalatok alapján - 'kihül'. Azaz hidegebb hőmérsékletről indulunk a fűtési idény elején, és a stagnáló hőmérséklet is ezzel arányosan alacsonyabb lesz. Ezért, ha talajszondás primer körünk van, akkor a ház hűtését érdemes a talajszondára bízni. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra: a házunk is kellemes klímájú lesz a nyári nagy hőségben, és a talajba is kellő mennyiségű hőt tudunk visszatáplálni.

Tehát talajszondák használatakor: PASSZÍV HŰTÉS! Ez az, amit meg kell valósítanunk. A 'passzív hűtés' azt jelenti, hogy a házba beépített fűtési kört hűtésre is használjuk, a talajszonda vizét forgatjuk a fűtési körben. Vigyázni kell a harmatponti hőmérséklettel: a fűtési körben egy keverőszeleppel kell beállítani, hogy ne legyen párakicsapódás az épület szerkezetében, mert az penészedéshez, az épület állagának a romlásához vezethet! A Spark hőszivattyúk vezérlője alkalmas a passzív hűtés vezérlésére is.

Ha a szondákat túlméretezik, az a hőszivattyú működtetése szempontjából előnyös: a primer oldalon magasabb működési hőmérsékletet eredményez, ami a hatásfokot javítja. Kútfúró partnerünk saját házában kétszer annyi szondát fúrt, mint a fizetős ügyfeleknél. Nála a bejövő szondahőmérséklet soha nem megy 10°C alá! Viszont a szondák beruházási költsége kétszeres! Önnek mi éri meg jobban? Most fizet inkább többet a beruházásra, és akkor valóban a legminimálisabb rezsiköltséget éri el, vagy most csak a minimálisan szükséges szondahosszat építteti meg, és akkor az üzemeltetési költsége alacsony lesz, de azért érezni fogja a kiadásokban.

 

Hogyan építik meg a talajszondákat?

A szondák helyét fúrógéppel alakítják ki. Léteznek U-alakú és 'cső a csőben' szondák. Egy megfúrt lyukba akár több szondát is elhelyezhetnek, tervezéstől, és a fúrás körülményeitől függően. Miután a szondákat letolták a kifúrt üregekbe, a szonda és a lyuk fala közötti teret speciális anyaggal hézagmentesen visszatöltik, "tömedékelik". 

A szonda hőteljesítő képessége függ a talaj minőségétől, a szonda hosszától, szondák egymáshoz képesti elhelyezkedésétől. A szonda hosszával arányosan növekszik a kitermelhető hőmennyiség. A szondarendszer elrendezésekor az egymástól mért távolságokat úgy kell megválasztani, hogy a szondák egymásra hatása csak minimális mértékű legyen. A talajminőségtől függő kitermelhető hőmennyiséget az alábbi táblázat foglalja össze. Ez természetesen csak becslés, mérési tapasztalatokon alapul, a helyi viszonyok ezektől eltérőek lehetnek!

  

A táblázatból azt tudhatjuk meg, hogy adott talajban 1 méteres szondahosszra vetítve mennyi hőenergiát tudunk kitermelni csak fűtésre (1800 óra) illetve fűtésre és melegvíz készítésre (2400 óra) használt hőszivattyú üzemeltetésekor.

Hogyan tudjuk megállapítani, hogy milyen talajba kerül a mi szondánk? A fúrás során a lyukból feljövő talaj fizikai vizsgálatával állapíthatjuk meg, milyen anyagszerkezetű talajról van szó. A főbb fajták a következők:

Homok: ha két ujjunk között morzsolgatva csak éles felületeket érzünk szárazon és nedvesen egyaránt. Ha a homokból diónyi mennyiséget tenyerünkbe téve azt vízzel tésztaszerűre gyúrjuk és megpróbálunk a masszából golyót formálni, az nem sikerül, mert a talaj szétesik, széttöredezik. 

Homokos vályog: ha ujjunk között morzsolgatva az apró szemcséjű homok mellett finom, porszerű, vizesen sima felületű alkatrészek is találhatók. Az ilyen talajból diónyi mennyiséget vízzel keverve golyót lehet formálni, de ha azt hengerré akarjuk két tenyerünk között kisodorni, kisebb darabokra töredezik szét.

Vályog: ha ujjunk között eldörzsölve csak finom, porszerű részeket érzünk, amelyeknek vizesen nem érdes, de nem is csúszós a felülete. Ha a vályogtalajt golyóvá, majd hengerré formálás után gyűrű alakúra próbáljuk hajlítani, ez nem sikerül, a talaj széttöredezik.

Iszap: ha ujjunk között dörzsölve a talajrészecskét, kezünk foltos marad a rátapadó finom iszaptól. Egymagában ritkán fordul elő, inkább a többi fizikai féleséggel együtt adhat a fentebb jelzettektől eltérő tulajdonságokat. Főleg öntés-területeken található, s jól felismerhető szürke színéről, valamint a csak nagyítóval látható finom kvarc szemcsék jelenlétéről is.

Agyag: ha a talaj szárazon nehezen nyomható szét, nedvesen síkos, csúszós, vízzel összekeverve golyót, hengert, majd gyűrűt formálhatunk belőle összetöredezés nélkül.

Lösz: sárga színéről, porózus szerkezetéről, általában meszes voltáról könnyen fel lehet ismerni. Két ujjunk között eldörzsölve fehér foltot hagy ujjunkon. Mechanikai összetételét illetően rendszerint tulajdonképpen vályog, azonban különleges eredeténél fogva célszerű attól megkülönböztetni

A fenti talajok szinte soha nem tiszta formában fordulnak elő. Valamilyen mértékben kevert talajokkal találkozunk fúrás közben. A kevert talajok lehetnek például: nehéz agyag, vályogos agyag, agyagos vályog, homokos vályog, finom és durva homok, iszapos homok, lösziszap, iszapos lösz, homokos lösz, löszös finom homok, stb.

A talaj ezenkívül még tartalmazhat kavicsot: meghatározzák a kavics közelítőleges %-os arányát, a kavicsos rétegek vastagságát és megjelenésének mélységét

Tartalmazhat növényi maradványokat különböző érettségi/bomlási fokban:

Tőzeg:  lápos területeken található a talajszelvényben, ahol régi növényi maradványok elhalt, korhadásnak indult részei halmozódnak fel
Láp: ha a tőzeg ásványi talajjal keveredik lápföldnek nevezzük. Ilyen lápföld található régebben lecsapolt mocsaras területeken és az Alföld mélyfekvésű rétjein, kaszálóin.
Kotut találunk olyan lápos területeken, ahol a tőzeg korhadása, illetve a szervesanyag bomlása előrehaladottabb állapotban van és a korábbi növényi alkotórészek felismerhetetlenné válnak. A kotuelhumifikálódottszervesanyag, amely nagy nedvszívóképességgel rendelkezik. Rendszerint az ásványi talajrész felett található különböző vastagságban. Sötét színéről, igen kis fajsúlyáról jól felismerhető. Ez adja láptalajon a művelhető réteget.

Az anyagszerkezet után a nedvességtartalmat is meg kell tudni állapítani:

Száraz a talaj, ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet, fogása száraz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik

Friss a talaj, ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a száraztól, vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a szín. Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott réteg alatt, hacsak nincs hónapokig tartó szárazság.

Nyirkos a talaj, ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet még kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy csak igen kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot hagy a kézen.

Nedves a talaj, ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak igen nehezen lehet kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem változik. A kézen nedves foltot hagy.

Sáros a talaj, ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel, összenyomva vizet lehet kipréselni belőle. Ez a nedvességi állapot rendszerint csak a talajvíz feletti talajzónában található.

Az ilyen módon meghatározott talajra ki tudjuk keresni a táblázatból a várható hőtermelési mutatót. Ez az adat becsült érték, csak tájékoztatásra szolgál! A szonda pontos teljesítménye csak méréssel határozható meg!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Tapasztalatok földhőkosárral

Hogyan valósítsunk meg földhőkosaras primer kört?

Nagyon leegyszerüsítve: fogjunk egy tekercs KPE csövet, és nyissuk szét egy kicsit, majd rögzítsük a meneteket egymáshoz képest. Az így kapott harmonikaszerű csőtekercset aztán ássuk el jó mélyre. Ebből csináljunk a hőszivattyú teljesítményéhez illeszkedő darabszámot.

Ennél azért egy kicsit komolyabb méretezésre van szükség, de az eredmény ilyesmi lesz.

földhőkosár


Az egyes csőtekercsek egymással történő összekötését, a csővezetékek átmérőjét mindenképpen épületgépész kell hogy megtervezze. Azonban sokkal könnyebb a kivitelezése, mint például a talajszondáké. Hatékonyságát tekintve pedig majdnem olyan jó, mint a szonda. Kicsit rosszabb annál, de a talajkollektoroknál magasabb munkahőmérsékletet lehet vele elérni. Itt is igaz, hogy ha egy kicsit túlméretezik a primer kört, akkor a hőszivattyú magasabb hőmérsékleten fog dolgozni a primer oldalon, ami a hatásfokot javítja. Ki kell számolni, hogyan jár jobban: egyszeri magasabb beruházási költség után alacsonyabb üzemeltetési költséggel, vagy egyszeri legkisebb beruházási költség mellett egy kicsit magasabb rezsiköltséggel. Ez a beruházó döntése!

Mivel ez is zárt körös primer kör kialakítás, üzembiztonsága igen nagy. A csötekercsek kialakítása folytán könnyű a légtelenítés, ha vigyázunk arra is, hogy az összekötő csövek folyamatos lejtéssel legyenek lefektetve, ne kerüljenek légzsákok bele.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Tapasztalatok kútvizes primer körrel

Ha egy víz / víz hőszivattyú primer körét kútvizzel akarjuk táplálni, mindenképpen szükséges egy leválasztó hőcserélő közbeiktatása. A kútvíz ugyanis olyan apró szemcséket tartalmaz - bármilyen tisztának is tűnik -, melyek a hőszivattyú hőcserélőjében lerakódva jelentősen rontanák a hőszivattyú hatásfokát, egy idő múlva pedig a hőszivattyú meghibásodásához vezetnének. A hőszivattyú primer köre ekkor közvetlenül egy hőcserélőhöz csatlakozik, melyen egy keringető szivattyú forgatja keresztül a fagyálló folyadékot. Ebbe a körbe be kell építeni még egy zárt tágulási tartályt és egy nyomásmérőt is. Ilyen kis térfogatú körről lévén szó ezt a kört 1:1 arányú fagyálló koncentrátum:víz arányban célszerű feltölteni. Ebbe a körbe is be kell építeni egy folyadék-áramlás érzékelőt, a primer kör másik körébe épített folyadék-áramlás érzékelőjével sorba kötve. Vannak hőszivattyúk, melyekbe gyárilag beépítésre került a primer köri áramlás-érzékelő. Ezekben a gépekben nincs szükség a hőcserélő hőszivattyú felöli oldalának külön védelmére, meg kell keresni a gépen belül, hova van bekötve a belső érzékelő, és a kútvíz körébe épített érzékelőt ezzel kell sorba kötni.

kétkutas primer kör víz-víz hőszivattyúhoz

A közbeiktatott hőcserélőt - a kútvíz szennyezettségétől függő sűrűséggel - időnként ki kell tisztítani, át kell mosni nagynyomású mosóval, egészen addig, míg tiszta víz nem jön belőle. Ez a karbantartás legalább évente egyszer történjen meg, de lehetnek olyan kutak is, ahol ennél gyakoribb tisztításra van szükség.

A kútvizes primer körök hőmérséklete a legállandóbb a tapasztalatok alapján, ha megfelelő távolságra vannak elhelyezve egymástól a nyerő éa a nyelő kutak. Nemcsak a legállandóbb, de az átlagosan legmagasabb hőmérsékletű primer körről van szó, mely Magyarország nagyrészén 12°C körüli. A közbeiktatott hőcserélő 2-3°C-os csökkenést eredményez, de még így is 9°C-os előremenő hőmérsékletből nyeri ki a hőszivattyú a fűtéshez használt hőenergiát. Jól méretezett és kivitelezett talajszondánál ez a hőmérséklet 6-8°C közötti. Talajkollektornál pedig változó, a fűtési idény kezdetekor 6-8°C-os, a fűtési idény végére 0°C körülire csökken. Tehát ha vállaljuk azt a kényelmetlenséget, hogy minimum évente egyszer átmossuk a primer oldali hőcserélőt, akkor ez a fajta primer kör a leggazdaságosabb az üzemeltetési költségeket tekintve.

Természetesen ha melegvizű hőforrással hasonlítanánk össze, már más eredményt kapnánk. De ahol nincsen melegvizű kút, ott a létező alternatívák közül ennek a legjobb a hatásfoka.
DE: KARBANTARTÁSI IGÉNYÉT VEGYÜK FIGYELEMBE!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Milyen hatásfokkal működik a hőszivattyú?

A víz-víz hőszivattyú hatásfoka - többféle dolog függvényében - általában 400%* körül van. Ez azt jelenti, hogy az általunk közüzemi számlán kifizetett energia mennyiségéhez képest 4-szeres a kapott hőenergia mennyisége. (A környezetből elvont hőmennyiségért nem kell fizetnünk!)

A levegő-víz hőszivattyúk hatásfoka ettől lényegesen kisebb. Ha végiggondoljuk, miből állítja elő a hőszivattyú a fűtési oldalon szükséges melegvizet, egyből megértjük, miért. A levegő-víz hőszivattyú a környezeti levegő hőmérsékletétől függően - változó hőmérsékletű bemenő levegőből veszi ki a helyiség fűtéséhez szükséges energiát. Ez pedig, minél hidegebb van odakint, annál több energiába kerül. És minél hidegebb van odakint, annál több hőenergiára van szükség ahhoz, hogy a lakásunk hőmérsékletet a kívánt szinten tartsuk. Levegő-víz hőszivattyút tehát csak ott érdemes alkalmazni, ahol a víz-víz hőszivattyú telepítése megoldhatatlan, vagy túlságosan drága lenne (például sziklás hegyoldalban nehéz lenne kialakítani egy vizes primer kört).

Míg a víz-víz hőszivattyúk primer oldali hőmérséklete a fűtési idény nagy részében magasabb, mint a kinti levegő hőmérséklete. Ezért a víz-víz hőszivattyúk általában jobb megtérüléssel tervezhetők.

* - A jó hatásfok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a fűtési rendszert a lakásunk igényeihez szakemberrel terveztessük meg a lehető legalacsonyabb hőfokúra. Akkor van a hőszivattyú számára jól tervezve a fűtés, ha a fűtési idény nagy részében elegendő a max. 35°C-os fűtővíz-hőmérséklet. (A tapasztalat azt mutatja, hogy a padlófűtés esetén kell a legalacsonyabb fűtővízhőmérsékletet előállítani a megfelelő komfortérzet kialakításához.) Ezenkívűl a forrásoldalnak is meg kell felelnie a beépítésre kerülő hőszivattyú igényeinek, kell tudnia annyi hőenergiát szolgáltatni, amennyire a hőszivattyúnak szüksége van. Ezért a forrásoldalt is méreteztetni kell, teljesítmény-garanciával megépíttetni!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Megtérül a hőszivattyús fűtési rendszer használata?

Igen. Hőszivattyús rendszer telepítése a korábban fűtésre használt energiahordozótól függően különböző idők alatt térül meg, de ha a károsanyag kibocsátás teljes megszünését tekintjük, egészségünk védelme érdekében mindenképpen megtérülő beruházás. Szokták mondani, hogy az egészség minden pénzt megér: hát egy hőszivattyús fűtési rendszer beruházási költségét biztosan!

Ezen kívül, ha például új építkezésről beszélünk, sokkal gyorsabban megtérülő beruházás, mint egy már meglévő fűtési rendszer átalakítása esetén: hőszivattyús fűtési rendszer kiépítéséhez ugyanis nincs szükség kéményre, külön tüzelőtároló helyiségre (akár szilárd tüzelőanyagról van szó, akár gáz- vagy olajtartály elhelyezéséről), kizárólag a belső fűtési rendszert kell kiépíteni (amit egyébként is meg kellene tenni) és a hőszondát elhelyezni, aminek a telepítési költsége összemérhető a kémény és a tüzelőtároló helyiség építési költségével. A hőszivattyú ugyan drágább, mint bármilyen kazán, de üzemeltetése jóval olcsóbb azoknál. Összességében elmondható, hogy a két különböző rendszer (hagyományos és hőszivattyús) telepítési költsége - ugyanolyan komfortfokozattal - nagyságrendileg összemérhető, a hőszivattyús rendszer kiépítése idővel anyagilag is mindenképpen megtérülő beruházás, nemcsak az egészségünket tekintve.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Hogyan működik a hőszivattyú?

'Mint egy kifordított hűtőszekrény" - szokták mondani. Ez igaz, de aki a fizikai magyarázatra kíváncsi, az nem elégszik meg ennyivel. Hogy is működik az a kifordított hűtőszekrény? Az ábrán egy levegő / levegő hőszivattyú működési elve látható, de ha a csőkígyó+ventillátor páros helyébe víz / víz hőcserélőt képzelünk el bármelyik oldalon, megkapjuk az összes létező hőszivattyú variációt.

Hogyan működik a hőszivattyú ?

A hűtő / fűtő körfolyamat alapvető / nélkülözhetetlen alkatrészei: az elpárologtató, a kompresszor, a lecsapató (kondenzátor) és a fojtó szelep.

Kifordított hűtőszekrény? - Gyakorlatilag a következő folyamatok zajlanak le minden hűtőközeget tartalmazó berendezésben:

  • Az elpárologtatóban a hűtőközeg folyadék halmazállapotúból párolog el, gáz halmazállapotúvá változik - miközben energiát vesz fel, hőenergiával telítődik. A halmazállapot-változáshoz energiára van szükség, melyet a hőszivattyú a külső (primer köri) környezetéből von el. (Ezért az energiáért nem kell fizetnünk.)
  • Az energiával telített hűtőközeget a kompresszorba juttatva összenyomjuk - külső (általában elektromos) energia betáplálásával. Az összenyomás hatására a hűtőközegnek nemcsak a nyomása növekszik, hanem a hőmérséklete is. Így 'emeljük' magasabb hőmérsékletre azt az energiát, amit az elpárologtatóban begyűjtöttünk. (A kompresszorba táplált energia árát a szolgáltatónak meg kell fizetnünk.)
  • A magasabb hőmérsékletre emelt hűtőközeg energiatartalmát a lecsapatóban adja át a fűtéskörnek, fűtendő térnek. Most ellentétes irányú halmazállapot-változás történik, mint ami az elpárologtatóban történt, így most az energia a halmazállapot-változás közben felszabadul, hasznosíthatóvá válik. A 'felesleges' hőenergiától megszabadított hűtőközeg a lecsapató (kondenzátor) végére érve teljes egészében folyadékká alakulva, de még mindig magas nyomáson várja a körfolyamat újraindulását.
  • Hogy az elpárologtatóban biztosítani tudjuk a folyadék újbóli elpárolgását, a nagy nyomású folyadékot csak apránként adagolva juttathatjuk vissza az elpárologtatóba. Ezt a feladatot látja el a fojtó (vagy más néven adagoló) szelep. Az adagoló szelep biztosítja azt, hogy a teljes hűtőközeg elpárologjon, mire újra a kompresszorhoz ér.

Amiért fizetnünk kell tehát, az kizárólag a kompresszorba betáplált  (elektromos) energia. A többi (hő-)energiát a természetből nyerjük. A célunk: minél kevesebb befektetett elektromos energiával minél több fűtési hőenergiát nyerni, vagyis a hőszivattyúnkat minél jobb hatásfokkal működtetni. A hatásfok és az üzembiztonság növelésére találták ki az olyan kiegészítő alkatrészeket, melyeket a fentieken kívűl még a hűtőkörrel rendelkező berendezésekbe építenek. Ezek az alkatrészek - a teljesség igénye nélkül - nyomáskapcsolók, folyadéktartály, folyadékszűrő, az adagoló szelep továbbfejlesztett változatai (vezérelt szelepek), inverteres (frekvenciaváltós) kompresszorvezérlés. A szervizelhetőség megkönnyítése érdekében még lehet a rendszerbe beépítve néhány alkatrész, melyek hasznosak, de nem elengedhetetlen részei a hőszivattyúnak. Ezek például: nyomásmérők, kémlelőüveg, szervízszelep.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Milyen alkatrészekből áll egy hőszivattyú?

Minden hűtőközeget tartalmazó berendezés minimum az alábbi négy fő részegységet tartalmazza:

  • elpárologtató
  • kompresszor
  • kondenzátor (lecsapató)
  • adagoló (fojtó) szelep

A hatásfok és az üzembiztonság növelésére találták ki az olyan kiegészítő alkatrészeket, amelyeket még a fentieken kívűl beépítenek. Ezek az alkatrészek - a teljesség igénye nélkül:

  • nyomáskapcsolók
  • folyadéktartály
  • folyadékszűrő
  • az adagoló szelep továbbfejlesztett változatai (vezérelt szelepek)
  • áramláskapcsolók
  • inverteres (frekvenciaváltós) kompresszorvezérlés

A szervizelhetőség megkönnyítése érdekében még lehet a rendszerbe beépítve néhány alkatrész, melyek hasznosak, de nem elengedhetetlen részei a hőszivattyúnak. Ezek például:

  • szervízszelep
  • nyomásmérők
  • kémlelőüveg
» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Hőszivattyú karbantartása

A víz-víz hőszivattyú alapvetően nem szorul karbantartásra, a köré épített rendszer megfelelő állapotáról kell gondoskodnunk. A primer és szekunder körbe épített részecskeszűrőket rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén tisztítani. Kútvizes üzemeltetésnél a leválasztó hőcserélőt időnként át kell mosni, hogy a hőcserélő teljesítményét maximális szinten tudjuk tartani. Figyelni kell a hőszivattyú esetleges hibaüzeneteit, és a hozzá kapcsolódó hibaokokat meg kell szüntetni. Természetesen a berendezést száraz, pormentes helyen kell üzemeltetni, tisztán tartásáról gondoskodni kell. Több hőszivattyú összekötésekor be kell tartani az egymás mellé telepítéshez előírt távolságokat a későbbi esetleges szerelési helyszükséglet kielégítésére.

A levegő-víz hőszivattyú kültérben van telepítve. Fokozottan kell figyelni a tisztán, pormentesen tartására, különös tekintettel a ventillátorokra. Igyekezzen a berendezést megóvni állatok vizeletétől, egyéb ártalmas külső behatásoktól. A szekunder körben elhelyezett részecskeszűrőre figyelni kell, szükség esetén tisztítani.

A szekunder kört néhány évente - fűtési idényen kívül - át kell mosni, a lerakódásoktól mentesíteni. Mindig figyeljen a szekunder kör nyomására is! Szükség esetén utántöltéssel biztosítsa a fűtéskörben a megfelelő nyomást a fűtésszerelője által előírt értéken!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Mi ronthatja a hőszivattyú hatásfokát?

A hőszivattyúval használati melegvizet (HMV) is elő lehet állítani. A hőszivattyú hatásfokát nagyon nagy mértékben tudja rontani, ha túl meleg vizet kell előállítani. Minél nagyobb hőmérsékletű víz előállítására van kényszerítve a hőszivattyú, annál kevésbé kifizetődő a használata (az energiaigény az elektromos fűtés szintjéhez kezd közelíteni). Ha a használati melegvizet csak hőszivattyúval állítja elő, akkor - mondjuk a gázbojlerhez képest - egyenesen "ráfizetéses" a működtetése. Ezért, ha hőszivattyúval állítja elő a használati melegvizet, próbálja ki, mi az a legalacsonyabb hőmérsékletű melegvíz, ami még kielégíti az Ön igényeit. Feltétlenül szüksége van 55°C-os vízre? Próbálja ki például 42°C-os vízben a zuhanyozást! Ha ezt a vízhőmérsékletet elégségesnek érzi, akkor a hőszivattyún 42°C-osra állítsa be a HMV hőmérsékletet. Ezzel a beállítással rengeteg energiát takaríthat meg. Továbbá telepítsen és használjon napkollektort a víz (elő)melegítésére. Sokkal melegebb vizet is sokkal kevesebb energiával tud előállítani, mint (egyedül) a hőszivattyú, vagyis sokkal gazdaságosabb lesz a működés.

Nagyon jó dolog, ha a vízcsapot megnyitva egyből melegvíz folyik a csapból. De gondolja végig, a napnak mely szakában van rá reális esély, hogy Önnek erre szüksége van. Nyilvánvalóan éjszaka hosszabb időn keresztül nem használja, nappal, ha munkába jár, szintén hosszabb időn keresztül nem használja. Vagy ha egész nap otthon tartózkodik, gondolja végig a napi életritmusát: biztosan van olyan időszak, amikor nincs szüksége az azonnal folyó melegvízre. Ilyenkor felesleges a megtermelt melegvizet a falban kihűteni a folytonos keringetéssel, hiszen ez újabb melegvíz-igényként jelentkezik a hőszivattyú számára. És ne felejtse el, a hőszivattyúnál a melegvíz előállításnak prioritása van, tehát amíg a hőszivattyú azzal van elfoglalva, hogy Önnek a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű vízről gondoskodjon, addig a fűtés szünetel!
Épít(tes)sen be időkapcsolós programozható keringetést a melegvíz vezetékbe, ha mindenképpen szeretné használni ezt a funkciót. Nagymértékben javulni fog a komfortérzet és a hatásfok. (Egyébként a napkollektorok vezérlő elektronikája általában tudja ezt a funkciót. Tehát ha használ napkollektort is a HMV előállításra, akkor adott ez a lehetőség.)

A fűtést is úgy kell megtervez(tet)ni, a fűtőfelületek méretét úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a lehető legalacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre legyen szükség. Hiszen minél alacsonyabb hőmérsékletű vízre van szükség a fűtéshez, annál jobb a hőszivattyú hatásfoka. És megfordítva: minél nagyobb hőmérsékletű vízzel fűt, annál rosszabb a hatásfok, annál kevésbé gazdaságos a hőszivattyú használata. Ezért a jól megtervezett, megfelelően alacsony hőmérsékletű fűtés megvalósítása az Ön érdekeit szolgálja. Javasoljuk, hogy ne a gépészeti terveken akarjon takarékoskodni! Nem kifizetődő!

Léteznek olyan fűtésvezérlők, melyek az időjárási változásoktól függően vezérlik a fűtőberendezést. Ez azt jelenti, hogy szeles időben folyamatosan megy a fűtés, napos időben viszont le van tiltva a ráfűtés. Hőszivattyús fűtés esetén nem célszerű ilyen fűtésvezérlés alkalmazása. Ha ugyanis odakint például erős szél van, az folyamatosan üzemeltetné a fűtést. Ekkor az időjárás által vezérelve a fűtés folyamatosan bekapcsolva maradna, ezzel folyamatosan melegen - a legmelegebb hőmérsékleten - kellene tartani a fűtővizet, holott a szobatermosztát nem jelez fűtési igényt. Ez nagyban rontja a hőszivattyú üzemeltetési gazdaságosságát. A hőszivattyús fűtés betervezésekor mindenki először a lakás hőszigetelését, a veszteségek minimalizálását oldja meg, és csak utána telepíti a hőszivattyút. Hőszivattyús fűtés esetén egy - a lakásban célszerűen elhelyezett - szobatermosztát a legjobb vezérlés. És hogy milyen helyre tegyük a szobatermosztátot? Semmi esetre sem tűző napra vagy - ablaknyitásnál keletkező - huzatba. Olyan helyet kell választanunk, mely tükrözi a lakás hőveszteségeit szeles időben, de érzékeli a lakás - üvegházhatású - felmelegedését is napos időben.

Tehát ha hőszivattyús fűtést tervez, mindenképpen lakása energetikai optimalizálásával kell kezdeni. Nyílászárók légáteresztő képességének csökkentése, megfelelő zárása, falak szigetelése, tető szigetelése! És ha mindezeken túl van, akkor jöhet a gépész kiszámolni, valójában mekkora teljesítményű gépre van szüksége. A túlméretezett hőszivattyú teljesítmény fölösleges pénzkidobás. Ha a gépész kiszámol egy értéket -20°C-ra, ennél az értéknél maximum 15-20%-kal nagyobb gépet szabad csak megvenni. Az annál nagyobb teljesítmény beépítése felesleges, soha nem térül meg!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Milyen hibákat szoktak elkövetni a telepítők?

Ha a hőszivattyú hibakóddal áll le, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hőszivattyú elromlott. A hőszivattyúba a működési feltételeit ellenőrző érzékelők, kapcsolók vannak beépítve, melyek a hőszivattyú normális működéséhez szükséges körülmények lényeges megváltozására letiltják a hőszivattyú működését.

Az alábbiakban felsorolunk - a teljesség igénye nélkül - néhány szokásos hibát, melyet ha megelőz, elégedettebb lesz a hőszivattyúja működésével, gazdaságosságával, és nem utolsó sorban csökkenti a hibakóddal történő leállások számát:

A hőszivattyú bekötésekor:

A hőszivattyú minden vizes körébe áramláskapcsolót kell beépíteni! Az áramláskapcsoló kihagyása a garancia megszünését vonja maga után! Ezzel ugyanis egy fontos védelmi funkciót iktat ki a hőszivattyúból.

A hőszivattyúhoz csatlakozó csővezetékek belső átmérője nem lehet kisebb a hőszivattyún található csőcsonkok belső átmérőjénél!

A lakásban:

A leggyakoribb hiba a nem elégséges méretű hőleadó felület, ami úgy jelentkezik, hogy a hőszivattyútól nem tudjuk elvenni a megtermelt meleget, és azt eredményezi, hogy a hőszivattyú hibajelzéssel leáll. A lakás fűtésekor a hőleadó felületek növelésével csökkenthető a fűtővíz hőmérséklete. Ilyen gondolatmenetből kiindulva - az üzemeltetési költséget tekintve - a hőleadó felületek "túlméretezése" kifizetődő. Mert bár ebben az esetben is nagyobb lesz a megmozgatandó folyadék tömege, ám az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz előállításával sokkal több energiát takarítunk meg, mint amennyit az esetlegesen nagyobb teljesítményű fűtési keringető szivattyú elfogyaszt. A hőszivattyú teljesítményének és az épület hőigényének azonban mindenképpen összhangban kell lennie.

Ugyanezt a hibát eredményezi a nem elég nagy hőtároló térfogat. A hőtároló térfogatot a beépítendő hőszivattyúhoz kell méretezni, hogy elég gyorsan el tudjuk venni a hőszivattyútól a megtermelt hőmennyiséget. Minél nagyobb mennyiségű vizet kell felmelgítenünk, minél nagyobb a fűtéskör térfogata, annál nagyobb a tehetetlensége, annál lassabban fog lehülni. Tehát minél nagyobb tömegű vizzel melegítjük a lakást, annál alacsonyabb hőmérsékleten elég tartani a fűtővíz hőmérsékletét. Ilyen okból - elsősorban a fan coilos fűtésnél - puffertartályt kell beépíteni a fűtésvíz térfogatának a növelésére. (Persze a puffertartály méretének a növelése nem ér semmit, ha a helységek hőigényéhez nem igazodik a hőleadó felületek mérete.)

2-kutas vagy nyílt vízkörű rendszereknél:

Nyílt vízkörű rendszereknél könnyen előfordulhat, hogy homokszemcséket, egyéb szennyezőanyagot tartalmazó vizet keringetünk a primer oldalon. Ebben az esetben külső hőcserélő beépítése ajánlott, hogy a vízből kiülepedő szennyező anyagok ne a hőszivattyú belsejében lévő hőcserélőt tömítsék el. Annak cseréje ugyanis sokkal drágább lenne, mint a külső hőcserélő cseréje, és az eltömődés miatti csereigény nem tartozik a garanciális javítások körébe. A külső hőcserélő rendszeres időközönkénti átmosásával, tisztításával megelőzhető az eltömődés, folyamatosan biztosítható a hőszivattyú megfelelő működési hatásfoka.

Ha a vízkörbe szűrő van beépítve, gondoskodni kell annak tisztán tartásáról, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő folyadékáramot. Szűrő alkalmazása esetén is lehetnek lerakódások a hőcserélőben, ezért gondoskodni kell a hőcserélő rendszeres időközönkénti átmosásáról, tisztításáról a megfelelő hatásfok biztosítása érdekében.

"2-kutas rendszer" állhat több kútból is. Magyarországon nem minden helyen nyeli el a talaj a kiszivattyúzással azonos sebességgel a visszapumpált vizet. Ezért "nyelő kútnak" használhatunk kettő vagy akár több kutat is. Mindegyik kútra teljesülnie kell, hogy a "forrás kúttól" minimum 10m távolságra legyen, és a kutakat légvonalban összekötő szakaszok lehetőleg ne essenek épület alá. (A hőszivattyúkhoz szükséges térfogatáram meglehetősen nagy, a talajban kialakuló áramlás sebessége is viszonylag nagy lesz, a víz üregeket moshat ki magának, amivel megváltozik a talaj terhelhetősége.)

Vízszintes talajkollektornál és függőleges talajszondánál:

Ezeket a külső köröket környezetvédő fagyállóval kevert vizzel kell feltölteni. A fagyálló folyadék nem örökéletű! Bizonyos időközönként (általában évente) ellenőrizni kell a talajkollektorban illetve a talajszondában keringő folyadék fagyáspontját. Szükség (elhasználódás) esetén a teljes folyadékmennyiséget ki kell cserélni.

Nem megfelelő méretezés is okozhat működési zavart:

- Ha a külső kör alul van méretezve, akkor a hőszivattyú nem tud elegendő hőmennyiséget kivenni a talajból. A folyadéknak nincs ideje visszamelegedni, mire újra a hőszivattyúhoz ér. Egyre hidegebb folyadékból kellene a kívánt hőmennyiséget megkapni. A fagyállós folyadék lehül, besűrűsödik, "lefagyás" hibajelzéssel a hőszivattyú leáll. Ugyanilyen hibajelzéssel áll le a hőszivattyú, ha a keringető szivattyú túl kicsi, azaz nem tudja a megfelelő folyadékáramlási sebességet biztosítani a hőszivattyú számára.

- A túlméretezés nem okoz működési rendellenességet, csupán a hatásfokot rontja azzal, hogy több energiára van szükség a minimálisan elégséges folyadékmennyiségnél nagyobb tömegű folyadék megmozgatására.

A primer kör nem megfelelő légtelenítése miatt a hőszivattyú nem tud elegendő hőmennyiséget kivenni a külső körből, hatása ugyanaz, mint az alulméretezés hatása, a hőszivattyú hibajelzéssel leáll.

Levegő/víz hőszivattyúknál:

- A levegő/víz hőszivattyút nyílt térben, levegő által szabadon körüljárható módon kell elhelyezni. Nem jó megoldás 4-oldalról zárt helyre, például zárt világítóudvarba tenni. A készülék maga körül lehűti a levegőt, sokkal rosszabb hatásfokkal működik, mint szabad térben.

- TILOS tetőt építeni a hőszivattyú fölé a hőszivattyú tetejétől mért 2m távolságon belül! Biztosítani kell a hőszivattyú számára, hogy ne az általa már lehűtött levegőből akarjon további hőmennyiséget kinyerni.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



A GARANCIA feltételei

Tisztelt Vásárlóink!

Kérjük figyelmesen olvassák el a hőszivattyúinkra vállalt garancia érvényesítésének a feltételeit:

  1. Vonatkozó Kormányrendelet (310/2008.- XII.20. Korm. rendelet és a 303/2008/EK rendelet) szerint bármely hőszivattyú (klíma, hűtőgép, stb., vagyis környezetre veszélyes hűtőközeggel dolgozó berendezés) üzembehelyezését, beállítását, szerelését csak HLH-I. vagy HLH-II. minősítéssel rendelkező cég, és a cég arcképes igazolvánnyal rendelkező alkalmazottai végezhetik! A hőszivattyú üzembehelyezését tehát csak a feltételeknek megfelelő szakemberrel végeztethetik, és a munkáról kérjenek igazolást (rajta: dátum, munkavégző neve, pecsétje, aláírása, képesítését bizonyító igazolvány száma, készülék gyári száma)! A dokumentumot a teljes garanciaidőre meg kell őrizniük!

  2. A hőszivattyú csak akkor képes megfelelően és gazdaságosan működni, valamint az elvárt fűtő (esetleg hűtő-) teljesítményt szolgáltatni, ha a bemenő (kútvíz, talajkollektor, stb.) és kimenő (fűtési rendszer) oldalon a megfelelő tömegáram (áramlási sebesség) és hőleadás biztosított!

  3. A garancia gyártási és anyaghibára vonatkozik. A garancia nem vonatkozik azokra az esetekre, melyek során - szakszerűtlen beüzemelés / üzemeltetés miatt hibásodott meg a készülék.

A bemenő és kimenő körökre vonatkozó, kötelezően megvalósítandó áramlási sebesség értékek az adott hőszivattyú műszaki leírásában megtalálhatóak. Követelje meg a tervezőtől, illetve a telepítést végző vízvezeték-, és/vagy fűtésszerelőtől annak igazolását, hogy a hőszivattyúhoz kapcsolódóan kiépített primer és szekunder kör megfelel a hőszivattyú műszaki leírásában szereplő igényeknek, nevezetesen: biztosított a megfelelő tömegáram mind a forrás- mind a hőleadási oldalon.

A telepítőnek aláírásával kell igazolnia, hogy a beépített csőhosszal, csőátmérővel, keringető szivattyúval, és egyéb alkatrészekkel a kívánt áramlási sebesség (tömegáram) biztosítható, és az alkalmazott hőleadó felületekkel (padlófűtés, fan-coil, stb.) a megfelelő hőátadás megoldható! A telepítő feladata a vevőt tájékoztatni arról, milyen időközönként kell a vízszintes talajkollektorban vagy a függőleges talajszondában keringő fagyállóval kevert folyadék fagyáspontját ellenőrizni, a folyadékot cserélni (a fagyálló folyadék nem örökéletű!). A telepítő feladata továbbá 2-kutas rendszernél tájékoztatni a vevőt arról, hogy milyen időközönként kell a kútvíz-szűrőt ellenőrizni, tisztítani. Bármilyen meghibásodás esetén először a telepítővel kell felvenni a kapcsolatot a hiba okának a felderítésére.

A garancia nem terjed ki azokra az esetekre, amikor a hőszivattyúhoz kívülről kapcsolódó rendszer kiépítésének nem megfelelő volta miatt a hőszivattyú hibajelzéssel leáll! Ez nem a hőszivattyú meghibásodása, hanem védelmi célokat szolgál, a hőszivattyú meghibásodását hivatott megelőzni. Ilyenkor tehát a kiérkező hőszivattyú-szervizes szakember kiszállási költségét és munkadíját Önnek kell megfizetni, csakúgy, mint a szervizes szakember javaslata alapján a kiszolgáló rendszerben elvégzendő szükséges átalakítások költségeit is!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



All rights reserved! - © PERMANENT kft. 1993-2014   » Vásárlói tájékoztató / » Jogi nyilatkozat / » Adatvédelmi nyilatkozat
» Hírlevél / » Hírek / » Cégünkről / » Info / » Vásárlóink írták / » Kapcsolat