Hőszivattyúk telepítése, üzemeltetése

Tisztelt Vásárlóink!

Kérjük figyelmesen olvassák el a hőszivattyúinkra vállalt garancia érvényesítésének a feltételeit:

1. Vonatkozó Kormányrendelet (310/2008.) szerint bármely hőszivattyú (klíma, hűtőgép, stb., vagyis környezetre veszélyes hűtőközeggel dolgozó berendezés) üzembehelyezését, beállítását, szerelését csak HLH.I minősítéssel rendelkező cég, és a cég alkalmazottai közül NS vagy B-I képesítéssel, arcképes igazolvánnyal rendelkező szerelő végezheti! A hőszivattyú üzembehelyezését tehát csak a feltételeknek megfelelő szakemberrel végeztethetik, és a munkáról kérjenek igazolást (rajta: dátum, munkavégző neve, pecsétje, aláírása, képesítését bizonyító igazolvány száma, készülék gyári száma)! A dokumentumot a teljes garanciaidőre meg kell őrizniük!

2. A hőszivattyú csak akkor képes megfelelően és gazdaságosan működni, valamint az elvárt fűtő (esetleg hűtő-) teljesítményt szolgáltatni, ha a bemenő (kútvíz, talajkollektor, stb.) és kimenő (fűtési rendszer) oldalon a megfelelő tömegáram (áramlási sebesség) és hőleadás biztosított!

A bemenő és kimenő körökre vonatkozó, kötelezően megvalósítandó áramlási sebesség értékek az adott hőszivattyú műszaki leírásában megtalálhatóak. Követelje meg a tervezőtől, illetve a telepítést végző vízvezeték-, és/vagy fűtésszerelőtől annak igazolását, hogy a hőszivattyúhoz kapcsolódóan kiépített primer és szekunder kör megfelel a hőszivattyú műszaki leírásában szereplő igényeknek, nevezetesen: biztosított a megfelelő tömegáram mind a forrás- mind a hőleadási oldalon.

A telepítőnek aláírásával kell igazolnia, hogy a beépített csőhosszal, csőátmérővel, keringető szivattyúval, és egyéb alkatrészekkel a kívánt áramlási sebesség (tömegáram) biztosítható, és az alkalmazott hőleadó felületekkel (padlófűtés, fan-coil, stb.) a megfelelő hőátadás megoldható! A telepítő feladata a vevőt tájékoztatni arról, milyen időközönként kell a vízszintes talajkollektorban vagy a függőleges talajszondában keringő fagyállóval kevert folyadék fagyáspontját ellenőrizni, a folyadékot cserélni (a fagyálló folyadék nem örökéletű!). A telepítő feladata továbbá 2-kutas rendszernél tájékoztatni a vevőt arról, hogy milyen időközönként kell a kútvíz-szűrőt ellenőrizni, tisztítani. Bármilyen meghibásodás esetén először a telepítővel kell felvenni a kapcsolatot a hiba okának a felderítésére.

A garancia nem terjed ki azokra az esetekre, amikor a hőszivattyúhoz kívülről kapcsolódó rendszer kiépítésének nem megfelelő volta miatt a hőszivattyú hibajelzéssel leáll! Ez nem a hőszivattyú meghibásodása, hanem védelmi célokat szolgál, a hőszivattyú meghibásodását hivatott megelőzni. Ilyenkor tehát a kiérkező hőszivattyú-szervizes szakember kiszállási költségét és munkadíját Önnek kell megfizetni, csakúgy, mint a szervizes szakember javaslata alapján a kiszolgáló rendszerben elvégzendő szükséges átalakítások költségeit is!

Az alábbiakban felsorolunk - a teljesség igénye nélkül - néhány szokásos hibát, melyet ha megelőz, elégedettebb lesz a hőszivattyúja működésével, gazdaságosságával:

A hőszivattyú bekötésekor:

A hőszivattyú minden vizes körébe áramláskapcsolót kell beépíteni! Az áramláskapcsoló kihagyása a garancia megszünését vonja maga után! Ezzel ugyanis egy fontos védelmi funkciót iktat ki a hőszivattyúból.

A hőszivattyúhoz csatlakozó csővezetékek belső átmérője nem lehet kisebb a hőszivattyún található csőcsonkok belső átmérőjénél!

A lakásban:

A leggyakoribb hiba a nem elégséges méretű hőleadó felület, ami úgy jelentkezik, hogy a hőszivattyútól nem tudjuk elvenni a megtermelt meleget, és azt eredményezi, hogy a hőszivattyú hibajelzéssel leáll. A lakás fűtésekor a hőleadó felületek növelésével csökkenthető a fűtővíz hőmérséklete. Ilyen gondolatmenetből kiindulva - az üzemeltetési költséget tekintve - a hőleadó felületek "túlméretezése" kifizetődő. Mert bár ebben az esetben is nagyobb lesz a megmozgatandó folyadék tömege, ám az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz előállításával sokkal több energiát takarítunk meg, mint amennyit az esetlegesen nagyobb teljesítményű fűtési keringető szivattyú elfogyaszt. A hőszivattyú teljesítményének és az épület hőigényének azonban mindenképpen összhangban kell lennie.

Ugyanezt a hibát eredményezi a nem elég nagy hőtároló térfogat. A hőtároló térfogatot a beépítendő hőszivattyúhoz kell méretezni, hogy elég gyorsan el tudjuk venni a hőszivattyútól a megtermelt hőmennyiséget. Minél nagyobb mennyiségű vizet kell felmelgítenünk, minél nagyobb a fűtéskör térfogata, annál nagyobb a tehetetlensége, annál lassabban fog lehülni. Tehát minél nagyobb tömegű vizzel melegítjük a lakást, annál alacsonyabb hőmérsékleten elég tartani a fűtővíz hőmérsékletét. Ilyen okból - elsősorban a fan coilos fűtésnél - puffertartályt kell beépíteni a fűtésvíz térfogatának a növelésére. (Persze a puffertartály méretének a növelése nem ér semmit, ha a helységek hőigényéhez nem igazodik a hőleadó felületek mérete.)

2-kutas vagy nyílt vízkörű rendszereknél:

Nyílt vízkörű rendszereknél könnyen előfordulhat, hogy homokszemcséket, egyéb szennyezőanyagot tartalmazó vizet keringetünk a primer oldalon. Ebben az esetben külső hőcserélő beépítése ajánlott, hogy a vízből kiülepedő szennyező anyagok ne a hőszivattyú belsejében lévő hőcserélőt tömítsék el. Annak cseréje ugyanis sokkal drágább lenne, mint a külső hőcserélő cseréje, és az eltömődés miatti csereigény nem tartozik a garanciális javítások körébe. A külső hőcserélő rendszeres időközönkénti átmosásával, tisztításával megelőzhető az eltömődés, folyamatosan biztosítható a hőszivattyú megfelelő működési hatásfoka.

Ha a vízkörbe szűrő van beépítve, gondoskodni kell annak tisztán tartásáról, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő folyadékáramot. Szűrő alkalmazása esetén is lehetnek lerakódások a hőcserélőben, ezért gondoskodni kell a hőcserélő rendszeres időközönkénti átmosásáról, tisztításáról a megfelelő hatásfok biztosítása érdekében.

"2-kutas rendszer" állhat több kútból is. Magyarországon nem minden helyen nyeli el a talaj a kiszivattyúzással azonos sebességgel a visszapumpált vizet. Ezért "nyelő kútnak" használhatunk kettő vagy akár több kutat is. Mindegyik kútra teljesülnie kell, hogy a "forrás kúttól" minimum 10m távolságra legyen, és a kutakat légvonalban összekötő szakaszok lehetőleg ne essenek épület alá. (A hőszivattyúkhoz szükséges térfogatáram meglehetősen nagy, a talajban kialakuló áramlás sebessége is viszonylag nagy lesz, a víz üregeket moshat ki magának, amivel megváltozik a talaj terhelhetősége.)

Vízszintes talajkollektornál és függőleges talajszondánál:

Ezeket a külső köröket környezetvédő fagyállóval kevert vizzel kell feltölteni. A fagyálló folyadék nem örökéletű! Bizonyos időközönként (általában évente) ellenőrizni kell a talajkollektorban illetve a talajszondában keringő folyadék fagyáspontját. Szükség (elhasználódás) esetén a teljes folyadékmennyiséget ki kell cserélni.

Nem megfelelő méretezés is okozhat működési zavart:

- Ha a külső kör alul van méretezve, akkor a hőszivattyú nem tud elegendő hőmennyiséget kivenni a talajból. A folyadéknak nincs ideje visszamelegedni, mire újra a hőszivattyúhoz ér. Egyre hidegebb folyadékból kellene a kívánt hőmennyiséget megkapni. A fagyállós folyadék lehül, besűrűsödik, "lefagyás" hibajelzéssel a hőszivattyú leáll. Ugyanilyen hibajelzéssel áll le a hőszivattyú, ha a keringető szivattyú túl kicsi, azaz nem tudja a megfelelő folyadékáramlási sebességet biztosítani a hőszivattyú számára.

- A túlméretezés nem okoz működési rendellenességet, csupán a hatásfokot rontja azzal, hogy több energiára van szükség a minimálisan elégséges folyadékmennyiségnél nagyobb tömegű folyadék megmozgatására.

A primer kör nem megfelelő légtelenítése miatt a hőszivattyú nem tud elegendő hőmennyiséget kivenni a külső körből, hatása ugyanaz, mint az alulméretezés hatása, a hőszivattyú hibajelzéssel leáll.

A víz-víz hőszivattyú alapvetően nem szorul karbantartásra. De figyelni kell a hőszivattyú esetleges hibaüzeneteit, és a hozzá kapcsolódó hibaokokat meg kell szüntetni. Természetesen a berendezést száraz, pormentes helyen kell üzemeltetni, tisztán tartásáról gondoskodni kell. Több hőszivattyú összekötésekor be kell tartani az egymás mellé telepítéshez előírt távolságokat a későbbi esetleges szerelési helyszükséglet kielégítésére.

A levegő-víz hőszivattyú kültérben van telepítve. Fokozottan kell figyelni a tisztán, pormentesen tartására, különös tekintettel a ventillátorokra. Igyekezzen a berendezést megóvni állatok vizeletétől, egyéb ártalmas külső behatásoktól.

A hőszivattyúval használati melegvizet (HMV) is elő lehet állítani. A hőszivattyú hatásfokát nagyon nagy mértékben tudja rontani, ha túl meleg vizet kell előállítani. Minél nagyobb hőmérsékletű víz előállítására van kényszerítve a hőszivattyú, annál kevésbé kifizetődő a használata (az energiaigény az elektromos fűtés szintjéhez kezd közeledni). Ha a használati melegvizet csak hőszivattyúval állítja elő, akkor - mondjuk a gázbojlerhez képest - egyenesen "ráfizetéses" a működtetése. Ezért, ha hőszivattyúval állítja elő a használati melegvizet, próbálja ki, mi az a legalacsonyabb hőmérsékletű melegvíz, ami még kielégíti az Ön igényeit. Feltétlenül szüksége van 55°C-os vízre? Próbálja ki például 42°C-os vízben a zuhanyozást! Ha ezt a vízhőmérsékletet elégségesnek érzi, akkor a hőszivattyún 42°C-osra állítsa be a HMV hőmérsékletet. Ezzel a beállítással rengeteg energiát takaríthat meg. Továbbá telepítsen és használjon napkollektort a víz (elő)melegítésére. Sokkal melegebb vizet is sokkal kevesebb energiával tud előállítani, mint (egyedül) a hőszivattyú, vagyis sokkal gazdaságosabb lesz a működés.

Nagyon jó dolog, ha a vízcsapot megnyitva egyből melegvíz folyik a falból. De gondolja végig, a napnak mely szakában van rá reális esély, hogy Önnek erre szüksége van. Nyilvánvalóan éjszaka hosszabb időn keresztül nem használja, nappal, ha munkába jár, szintén hosszabb időn keresztül nem használja. Vagy ha egész nap otthon tartózkodik, gondolja végig a napi életritmusát: biztosan van olyan időszak, amikor nincs szüksége az azonnal folyó melegvízre. Ilyenkor felesleges a megtermelt melegvizet a falban kihűteni a folytonos keringetéssel, hiszen ez újabb melegvíz-igényként jelentkezik a hőszivattyú számára. És ne felejtse el, a hőszivattyúnál a melegvíz előállításnak prioritása van, tehát amíg a hőszivattyú azzal van elfoglalva, hogy Önnek a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű vízről gondoskodjon, addig a fűtés szünetel!
Épít(tes)sen be időkapcsolós programozható keringetést a melegvíz vezetékbe, ha mindenképpen szeretné használni ezt a funkciót. Nagymértékben javulni fog a komfortérzet és a hatásfok. (Egyébként a napkollektorok vezérlő elektronikája általában tudja ezt a funkciót. Tehát ha használ napkollektort is a HMV előállításra, akkor adott ez a lehetőség.)

A fűtést is úgy kell megtervez(tet)ni, a fűtőfelületek méretét úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a lehető legalacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre legyen szükség. Hiszen minél alacsonyabb hőmérsékletű vízre van szükség a fűtéshez, annál jobb a hőszivattyú hatásfoka. És megfordítva: minél nagyobb hőmérsékletű vízzel fűt, annál rosszabb a hatásfok, annál kevésbé gazdaságos a hőszivattyú használata. Ezért a jól megtervezett, megfelelően alacsony hőmérsékletű fűtés megvalósítása az Ön érdekeit szolgálja. Javasoljuk, hogy ne a gépészeti terveken akarjon takarékoskodni! Nem kifizetődő!

Léteznek olyan fűtésvezérlők, melyek az időjárási változásoktól függően vezérlik a kazánt. Ez azt jelenti, hogy szeles időben folyamatosan megy a fűtés, napos időben viszont le van tiltva a ráfűtés. Hőszivattyús fűtés esetén nem célszerű ilyen fűtésvezérlés alkalmazása. Hőszivattyús fűtés esetén egy - a lakásban célszerűen elhelyezett - szobatermosztát a legjobb vezérlés. Ha ugyanis odakint például erős szél van, az folyamatosan üzemeltetné a fűtést. Ekkor az időjárás által vezérelve a fűtés folyamatosan bekapcsolva maradna, ezzel folyamatosan melegen - a legmelegebb hőmérsékleten - kellene tartani a fűtővizet, holott a szobatermosztát nem jelez fűtési igényt. Ez nagyban rontja a hőszivattyú hatásfokát.