Napkollektor

Arra kíváncsi, érdemes-e napkollektort használnia? Itt most választ kaphat rá, ha tovább olvas. Ha hasznosnak tartja az alábbi cikkeket, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig értesüljön az újdonságokról:


Érdemes tudni ...

» GYIK
» Hogyan lehet megtérülő a napkollektor?
» Tartály a tartályban elrendezés
» Miért nem javasoljuk a 'tartály a tartályban' elrendezést?
» Környezettudatos életmód
» Fűtésrásegítés napkollektorral
» Melyiket válasszam?
» Napsütéses órák száma Magyarországon
» Napkollektorok rögzítő szerelvénye
» Napkollektor rendszerek - zárt rendszer
» Napkollektorok hatásfoka
» Vákuumcsöves napkollektor felépítése, működési elve
» Fűtőcső (heat-pipe)
» Napkollektor szerelési tipp
» Hőcserélős tartály
» Drain back rendszerű melegvíz előállítás


GYIK

GYIK = azaz GYakran Ismételt Kérdések

1. Négyen vagyunk egy családban. Mekkora napkollektorra lenne szükségem?

A család melegvízhasználati szokásaitól függ a melegvízigény. Mérje le használati szokásait, és tervezzen ahhoz!

Általában 50 liter per fő melegvíz-használattal lehet számolni, ha nem áll rendelkezésre mérési adat a korábbi használatról. Egy négytagú családnak átlagos fogyasztási szokások mellett elegendő általában a 200 liter melegvíz. A napkollektort mindenképpen a használathoz kell méretezni. Tartályt tervezhetünk be nagyobbat, ha éppen valami ezt indokolja, de a napkollektort nem érdemes túlméretezni! Sokba kerül, és nem térül meg!

2.  Hogyan tudnám áthidalni az áramszünetet?

Ha a napkollektor vezérlését és a beépített keringető szivattyú működtetését napelemes meghajtásúra tervezi, akkor biztosítva lesz, hogy egy esetleges áramszünet idején is megtermeli Önnek a napkollektor a melegvizet. Ehhez megfelelő szivattyút, napelemet, akkumulátort, és a vezérlőhöz invertert webáruházunkban talál.

3.  Lehetne esetleg teljesen független a melegvíz termelés az elektromosságtól?

Vannak kísérletek gravitációs elven termelő napkollektor telepítésekre. Ebben az esetben biztosítani kell a megfelelő szintkülönbséget a napkollektor és a tartály között: a tartálynak kell lennie magasabban, hiszen abba akarjuk gyűjteni a meleget, azt szeretnénk, ha minden meleg oda menne. Ezenkívül a vezetékek átmérőjét úgy kell kialakítani, hagy a gravitációs áramlás megfelelő hőkülönbség esetén be tudjon indulni. Ilyen elrendezést például emeletes házban lehet kialakítani: a földszinti garázs tetejére, vagy a ház függőleges falára, de viszonylag alacsonyan helyezzük el a napkollektort, a tartályt pedig legalább 2 méterrel magasabban, lehetőleg minél egyenesebb függőleges csővezetékkel összekötve, az összekötő csővezetékben ne legyenek vízszintes szakaszok.

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Hogyan lehet megtérülő a napkollektor?

Sokan kérdezik: - A napkollektor ugye az, ami a zuhanyozáshoz megcsinálja a melegvizet? Hát az nem sok, azzal szinte semmit sem lehet spórolni! - mondják.

Valóban, a napkollektor a zuhanyozáshoz is előállítja a melegvizet.

zuhany

Ha végiggondoljuk, hogy a háztartásban mi minden egyébre használunk még melegvizet, kiderül, hogy az nem is olyan kevés!

A fürdéshez, zuhanyozáshoz a hagyományos bojlerekben tárolt melegvizet használjuk. Ezenkívül mosunk, mosogatunk. A mosógép, mosogatógép nappali árammal állítja elő a melegvizet, ami a legpazarlóbb a pénztárcánk szempontjából. Ha odavezetjük ezekhez a berendezésekhez is a nap által felmelegített vizet, akkor kevesebbet fognak fogyasztani a nappali áramból.

 mosogatógép mosógép

Ha mindezeket a melegvíz használatokat összeadjuk, akkor jön ki a háztartás valódi melegvíz igénye. Erre a mennyiségre kell méretezni a napkollektort. Nagyobbat nem érdemes betervezni, mert sokkal többe kerül és alig fogjuk érezni a hatását. A szükségesnél nagyobb méretű napkollektor nem megtérülő beruházás. Ha kisebbet tervezünk be, akkor pedig nem használjuk ki eléggé a napsütésből adódó energiákat, tudnánk többet is megtakarítani. A túl kis napkollektor megtérül, de nem csökkenti eléggé a rezsiköltséget.

Megfelelő méretű napkollektorral még egy ekkora füdőkád használatába sem rokkanunk bele:

fürdőkád

Tapasztalat szerint 2006-ban kb. 5.000,- Ft-ot lehetett megtakarítani egy átlagos négytagú családban 30 csöves heat pipe rendszerű napkollektor és 200 literes hőcserélős tartály beépítésével. Ez a megtakarítható összeg 2010-ben már havi kb. 12.000,- Ft volt. Az idő múlásával és az infláció okozta árnövekedéssel egyre nagyobb a havi megtakarítás összege.

Érdemes felmérni az igényeket, érdemes számolgatni!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Tartály a tartályban elrendezés

A tartály a tartályban elrendezésnél két külön funkcióra használt tartály egybe van építve: kívülről csak egy tartályt látunk, de belül egymástól független 2 vízkör van kiépítve. Általános megvalósítása a képen látható:

tartály a tartályban

A belső kisebb tartály szolgál a használati melegvíz tárolására, a külső, általában jóval nagyobb térfogatú részben tároljuk a fűtési melegvizet.

Gázkazánoknál, fa- vagy vegyestüzelésű kazánoknál, ahol a fűtővíz hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy használati melegvíznek is megfeleljen, jó megoldás lehet a fűtési idényben, ha nem kifejezetten alacsony hőmérsékletre tervezett a fűtési rendszerünk. (Nyáron viszont feleslegesen kell felfűtenünk a külső tartály egyébként csak fűtéshez használt nagy térfogatú víztartalmát.) Hőszivattyús fűtésnél a fűtővíz hőmérsékletének minél alacsonyabbnak, de maximum 35°C-osnak kell lenni, hogy a lehető leggazdaságosabban tudjuk üzemeltetni rendszerünket. Ennek ellentmond az a követelmény, hogy a használati melegvíznek pedig minimum 40°C-os, de inkább még ennél is egy kicsit melegebb vízre van szükségünk.. Két ellentétes érdek, gazdaságossági szempontból többet veszítünk a hosszú éveken keresztüli magasabb üzemeltetési költségek miatt, mintha eleve két külön tartályt építenénk be.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Miért nem javasoljuk a 'tartály a tartályban' elrendezést?

Mi is az a 'tartály a tartályban' elrendezés? - Egy nagyobb hőcserélős tartályba be van építve egy kisebb tartály.

A nagy tartály a puffer tartály szerepét tölti be, míg a kisebb tartály tárolja a háztartási melegvizet.

Mire használjuk a nagy tartályt? - Fűtésre.

Mikor kell fűteni? - A fűtési idény Magyarországon hivatalosan október 15-től április 15-ig tart, tehát a késő őszi, a téli és a kora tavaszi hónapokban, fél éven keresztül.

Mikor és milyen hőmérsékletű vízre van szükség ebben a tartályban? - Kizárólag fűtési idényben a kiépített fűtőkörhöz igazodó hőmérsékletűre. Ha például hőszivattyús fűtésünk van, akkor 35°C-os előremenő vízhőmérsékletre szokás méretezni a fűtést.

Mire használjuk a kisebb tartályt? - Háztartási melegvíz tárolására.

Mikor van szükségünk meleg vízre? - Egész évben.

Milyen hőmérsékletű vízre van szükségünk? - Ha lehet, legyen a víz elég forró akár mosogatáshoz is, azaz minimum 50°C-os.

Látható, hogy nem azonos a két különböző funkciójú tartályban az igény. A külső tartályban elég az alacsonyabb vízhőmérséklet is, míg a belső, kisebb tartályra vannak elvárásaink, nem szeretnénk 'hideg' vízben fürödni. Már a 35°C-os vizet is csak langyosnak érezzük!

Miért kellene felmelegítenem a puffer tartályban a vizet, ha utána keverő szelepen kell keresztülvezetni, hogy hűvösebb víz menjen a fűtéskörökbe? És miért kellene nyáron is melegen tartanom a nagy térfogatú vizet, amikor nekem csak a kis tartályban levő vízmennyiségre van szükségem?

A 'tartály a tartályban' megoldásnál alapvető tény, hogy a külső, nagyobb tartályban levő vizet melegítjük, és az adja át a hőt a belső, kisebb tartálynak. Már a közvetett fűtés is ront a melegvíz előállítás hatásfokán. A felmelegítési idő pedig mindenképpen hosszabb lesz, mintha közvetlenül azt a vizet melegíteném, amelyikre szükségem van.

 

Mi lenne, ha kiterjeszteném a puffertartály használatát a nyári hónapokra is?

Ezt hogyan tudom megtenni? - Például nyáron a kerti medence vizét lehet vele fűteni.

És erre a célra milyen hőmérsékletű vízre van szükségem? - A kültéri medencék, főleg ha nem fedettek, minden éjszaka visszahűlnek, reggelre akár 26°C is lehet a vízhőmérséklet. A kellemesnek érzett vízhőmérséklet a medencében mindenképpen 30°C körüli, vagy pár fokkal afeletti, de azért mindenképpen a testhőmérsékletnél hidegebb esik jól a forró nyári napokon. Tehát nincs igény nyáron sem a 35°C fölötti hőmérsékletű vízre a külső nagy tartályban.

 

Milyen megoldás a legtakarékosabb?

Külön tartály a használati melegvíznek és külön tartály a fűtési puffer céljára. Nyáron nincs szükség a fűtési pufferre, lehet a medence vizét direktben fűteni (akár napkollektorral, akár más megoldással). Mindkét tartályban olyanra állíthatom be a vízhőmérsékletet, ami számomra a legkedvezőbb. Ha akarom, háztartási melegvíznek akár 80°C-os vizet is kérhetek, úgy állítom be a fűtőberendezéseket. Ha akarom, a szabadságom idején visszaveszem a hőfokot olyan alacsonyra, hogy még éppen legyen melegvizem, ha hazaérek. Olyan hőmérsékletet állítok be, ahogy épp a kedvem tartja. És olyan sűrűn változtatgathatom, ahogy a kedvem tartja. - Persze ha napkollektoros melegvíz előállításom van, akkor nem fogom a napkollektort leállítani, örülök, ha minél több melegvizem van, hátha holnap felhős lesz az idő -:)

A fűtési puffer tartályt pedig akkor kapcsolom be, amikor fűtésre van igény, és olyan hőmérsékletet állítok be, amilyent akarok.

Ez az igazi szabadság! Honnan tudhatnám, hogy például 20 év múlva milyen fogyasztási szokásaim, vagy a családnak milyen fogyasztási igényei lesznek? - Én tehát mindenképpen külön tartályt helyezek el a lakásomban, minden célt különválasztok egymástól, és arra összpontosítok, ami az éppen aktuális feladat!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Környezettudatos életmód

 

Mit jelent környezettudatosan élni?

Takarékoskodni a megtermelt energiával. Az energia minél hatékonyabb felhasználása.

Hogyan tudom ezt megtenni?

Először át kell gondolni, mi mindenre használunk fel energiát. Szükséges-e valóban annyi energiát felhasználni, mint amennyi most a fogyasztásunk?

Főzés - enni kell!

Világítás - látni kell!

Fűtés - kell egy hely, ahol nem fázunk, amikor odakint cudar hideg van!

Melegvíz-felhasználás - fürdeni, mosni, mosogatni kell!

Ha ezek egyikét sem hagyhatjuk el, akkor mégis mit tegyünk?

 

Főzés

Mindenkinek a vérmérsékletére van bízva, mit hogyan szeret főzni, enni. De van néhány alapszabály, amit nem árt figyelembe venni főzéskor.

  1. Ha nem használjuk a tűzhelyet, kapcsoljuk ki a főzőlapokat, sütőt. Csak annyi ideig legyen bekapcsolva a tűzhely, amíg valóban főzésre, sütésre használjuk. A tűzhely nem alkalmas helyiség fűtésére!
  2. Egyszerre nagyobb adag elkészítése kevesebb energiát emészt fel, mintha ugyanazt a mennyiséget több kis adagban főznénk meg. Állítsuk úgy össze étrendünket, hogy ki tudjuk használni a "maradékok" nyújtotta kényelmet!
  3. Ha lehet, főzzünk fedővel letakart edényben, így sokkal kevesebb energia kell a felmelegítéshez, forrásban tartáshoz!
  4. Használjunk mindig az étel mennyiségéhez igazodó méretű edényt! És használjuk mindig a tűzhely edényhez igazodó méretű főzőlapját!
  5. Forróvíz készítéshez nem a mikrohullámú sütő a legjobb választás! Vízforralóban sokkal kevesebb energia használatával felforr ugyanaz a mennyiség!
mikrosütő gáztűzhely
vízforraló tűzhely bekapcsolva

 

Világítás

Gondoljuk végig, melyik helyiséget hogyan használjuk, és ennek megfelelően tervezzük meg a világítótesteket, fényforrásokat! Ma már számtalan energiatakarékos világítóeszköz közül választhatunk. Nagy terek általános megvilágítására ma még a legideálisabb a fénycső.

izzószálas körte halogén izzó

Az energiatakarékos LED lámpákat a kezdetekben repülőgépeken használták olvasólámpának. Ennek megfelelően kellően koncentrált fényre volt szükség. A LED lámpák jó része ma is kis sugárzási szögben világít. Ezek a lámpák elsősorban spotlámpának használhatóak. De hangulatvilágításra is remek eszközök: valamilyen  világos felület megvilágításával szórt fényt adnak. Vagy használhatunk színes LED lámpákat is hangulati elemként. A LED-ekből készült fénykábelek használata is ünnepivé tud varázsolni egy meghitt rendezvényt.

Kisebb méretű helyiségekbe általános megvilágításként azonban már választhatunk nagyobb teljesítményű (3W÷20W) LED világító eszközöket. Például egy mellékhelyiségbe elegendő egy esetleg kettő darab 3W-os LED lámpa (a 40W-os izzó helyett). Közlekedő folyosón sem akarunk feltétlenül olvasni, ott is elhelyezhetőek megfelelően irányított LED lámpák. A tükrök melletti halogén izzók is remekül helyettesíthetőek LED lámpákkal. 

LED izzó fénycső

 

Fűtés

Magyarországon az időjárási viszonyok miatt általában több mint fél éven keresztül kell fűteni az épületek belsejében. Statisztikai adatok szerint a háztartási energia-felhazsnálás több mint felét adják a fűtési kiadások. Ez az arány egyéb életmódbeli szokásoktól függően akár 70% is lehet. Ezért mindenképpen a fűtés az, ahol a legtöbbet tudunk megtakarítani.

Minden épületnek van egy kiszámítható hőszükséglete. Ahhoz, hogy ez a hőszükséglet minimális legyen, az épületnek megfelelően jó hő- és vízszigetelésűnek kell lennie, és a nyílászáróknál sem szabad hagyni elszökni a meleget. Régi építésű házak fűtéskorszerűsítésekor az első lépés a nyílászárók megfelelő hőszigetelésűvé tétele, megfelelő záródás kialakítása (vagy nyílászáró-csere), és az épület külső hőszigetelése. A külső hőszigetelés mindenképpen szakember irányításával legyen megvalósítva, hogy utólag ne kelljen a penészfoltokkal küzdenünk és hőhidakat se hagyjunk a kivitelezéskor!

A szellőztetésnek is olyannak kell lennie, hogy minél gyorsabban megtörténjen a helyiségben a légcsere. Lehetőség szerint (ha új házat építünk, mindenképpen tervezzük bele) hővisszanyerő szellőztető készüléket (azaz rekuperátort) használjunk a belső elhasznált levegő felfrissítésére. Ha elég nagy terület áll rendelkezésünkre az épület körül, akkor érdemes egy talajkollektort is kiépíteni a rekuperátor számára, melyen keresztül bevezetve a kinti friss levegőt - azt előmelegítve vezetjük be a szellőztető berendezés hőcserélőjébe. Ezzel elérhető, hogy a felfűtött levegő hőtartalmának nagy részét visszatápláljuk a bejövő friss levegőbe, így rengeteg energia spórolható meg. És nem utolsó sorban folyamatosan friss levegőben leszünk, nem kell fejfájással, fáradtsággal ébrednünk. Nyáron pedig a kinti forróság nem jön be a lakásba, ha szintén a talajkollektoron keresztül előhűtjük a bejövő friss levegőt. A rekuperátor hőcserélője készülhet alumíniumból vagy papírból. A papír hőcserélő előnye, hogy a levegő páratartalmának egy részét is visszafordítja, komfortérzetünket növelve.

És most elérkeztünk magához a fűtéshez. Milyen is legyen? Mit szeretnénk? Teljesen automatizált fűtési rendszert, amit ősszel bekapcsolunk, tavasszal kikapcsolunk, és megy minden magától (természetesen a biztonsági rendszer megfelelő felügyeletével)? Vagy mi magunk szeretnénk a tüzet rakni, a kerti hulladékot hasznosítani, tüzifából meleget csiholni? Vagy a kettő kombinációját akarjuk : általában menjen minden automatikusan, de időnként, a hangulat és a társaság kedvéért befűtünk a kandallóba is?

Ha teljesen automata, és ráadásul viszonylag olcsó fűtést szeretnénk, akkor a hőszivattyú telepítése jó megoldás lehet. A víz/víz hőszivattyúk hatásfoka jobb, mint a levegő/víz hőszivattyúk hatásfoka. Ahol van lehetőség vizes primer kört kiépíteni, ott mindenképpen érdemes a víz/víz hőszivattyút alkalmazni. Sziklás hegyoldalakban azonban túl drága lenne a szondafúrás, ott indokolt a levegő/víz hőszivattyú alkalmazása. Ebben az esetben egy téli kiegészítő fűtést, például vízteres kandallót is be kell tervezni az épületbe. (Vagy épület felújításakor a már bent lévő gázfűtést meg kell hagyni.)

 téli táj
 lábmelegítő
 kandalló
 hőszivattyú alkalmazása

 

Melegvíz-felhasználás

vákuumcsöves napkollektor

Gondoljuk végig, mi mindenhez használunk melegvizet : fürdés, mosás, mosogatás. Esetleg kerti medence vizét is szeretnénk fűteni. A napkollektorral történő melegvíz-előállítás mindenképpen megtérülő beruházás, ezt érdemes már a legelején betervezni. Érdemes külön "háztartási helyiséget" kialakítani lakásunkban, ahol elrejthető az összes gépészet, és ezt a helyiséget tudjuk felhasználni egyéb háztartási gépek, például a mosó- és szárítógépek elhelyezésére is.

Napkollektor tervezésekor mindenképpen vegyük figyelembe, hány fő fogja használni a melegvizet, nekik milyenek a melegvíz-használati szokásaik, összesen hány liter melegvízre lesz szükség. Az igényekből kell kiindulni, ehhez kell méretezni. A tárolókapacitással mehetünk e fölé is, ami azt jelenti, hogy egyszerre több mint egy napi melegvíz mennyiség fog a rendelkezésünkre állni. A napkollektor méretét azonban mindenképpen a használathoz kell igazítani úgy, hogy a tartály nem lehet kisebb a tervezett napkollektorhoz minimálisan igazodó méretűnél. A túlméretezés napkollektor esetében nem kifizetődő!

 

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Fűtésrásegítés napkollektorral

Fűtésrásegítés napkollektorral? - Természetesen lehetséges.

De sajnos a Nap nem akkor süt a legjobban, amikor nekünk fűtenünk kellene. A Nap Magyarországon leginkább márciustól szeptember végéig süt igazán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a téli hónapokban szégyenlősen a felhők mögé bújik a mi Napunk. Az utóbbi években november végétől március elejéig alig 2-3 olyan nap volt, amikor a használati melegvizet elő tudta állítani a napkollektor. (Itt a vákuumcsöves napkollektorról beszélünk, az képes a kinti mínusz hőmérsékleten is a 8 órás nappalok alatt akár 40-45 fokos vizet előállítani olyan téli napokon, amikor zavartalan, szikrázó napsütés van.) Az évnek ebben a szakában a fűtésre is vajmi keveset tud rásegíteni. Amikor igazán hatékony tud lenne, azok a napos tavaszi és őszi nappalok. Mivel a napkollektort nyáron is süti a Nap, amikor nincs szükségünk a lakásban az általa termelt hőre, valamit ekkor is kell kezdenünk a begyűjtött hőenergiával.

Mit tehetünk? Nyáron leginkább medence vizének a fűtésére hasznosíthatjuk a rengeteg megtermelt meleget.

Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy csak fűtésrásegítésre nem érdemes napkollektort telepíteni. (Túl hosszú lenne a megtérülési idő, és a napkollektor műszaki megoldása is indokolja az egész évi használatot.) Csak úgy szabad ilyen célú beruházásba kezdeni a ma elterjedten használt napkollektorokkal, ha nyáron másra fel tudjuk használni a termelődő hőt. Ez a más leginkább egy úszómedence vizének a fűtése, de lehet olyan vállalkozásunk is, melyben nyáron jóval nagyobb a melegvíz-fogyasztás, mint az év többi részében (például közkedvelt üdülőhely környékén étterem működtetésével vagy szállás kiadással további melegvíz fogyasztásra lesz igény).

Ha a célunk az, hogy télen a lehető legtöbb hőenergiát gyűjtsük be, akkor mindenképpen a heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektor az optimális választás. Télen ennek a napkollektornak a legjobb a termelése, és ez a legüzembiztosabb a magyarországi klimatikus viszonyok között. Ugyanakkor ne dőljünk be a 100 ezer Ft környéki beruházási költségű napkollektoros ajámlatoknak! Ugyanis ezek a tetőre elhelyezett tartállyal vannak kiépítve, amit télire fagyvédelem miatt le kell üríteni. Ha pedig csak nyáron tudom a melegvizet megtermelni, akkor arra elég lenne egy - sokkal olcsóbb - feketére festett hordó is! Viszont nem is kell túlzásokba esni az árakat illetően: az ismert márkájú, nagy nevű síkkollektorok semmivel nem tudnak többet, mint a kb. feleannyiba kerülő heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektorok. Végezzen számításokat, melyik fajta mennyi idő alatt térül meg!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Melyiket válasszam?

Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy csak az egyik vagy csak a másik fajta napkollektor jó. Mindegyik begyűjti a Nap melegét, különböző hatásfokkal. Nyáron akár egy tekercs locsolócsővel, vagy egy fekete hordóval is előállítható a szükséges melegvíz, mint legolcsóbb megoldás.

vízmelegítés csőkígyóval   vízmelegítés fekete hordóval

Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.

A manapság vízmelegítésre kínált eszközök közül a síkkollektor alacsonyabb hőmérsékletre egy kicsit jobb hatásfokkal dolgozik, mint a vákuumcsöves. Tehát ha csak medencefűtésre akarjuk használni (ami kb. 30°C-os vízhőmérsékletet jelent), akkor a síkkollektort érdemesebb felszerelni. Viszont ha ugyanezt a napkollektort télen fűtésrásegítésre akarjuk használni, akkor már megfontolandó a vákuumcsöves jobb téli termelése. Ha használati melegvizet akarunk előállítani, és azt szeretnénk, hogy jó forró vizünk legyen, amiben mosogatni is lehet további ráfűtés nélkül, akkor egyértelműen a vákuumcsövest kell választanunk.

síkkollektor vs vákuumcsöves napkollektor   vákuumcsöves napkollektor
síkkollektor   vákuumcsöves napkollektor

Vákuumcsöves kollektorból is többféle létezik. A mi cégünk nem véletlenül tette le a voksot a heat-pipe rendszerű mellett. Az U-csövesben ugyanis ha nem megfelelő hőmérsékletre beállított fagyálló folyadékot keringetünk, akkor a folyadék belefagyhat, és az olcsónak tűnő beruházást néhány tél elmúltával megismételni enyhén szólva is luxus. A fagyálló folyadéknak véges az élettartama, minden évben ellenőrizni kell a fagyáspontot, pont úgy, mint a gépjárművek esetében! Léteznek olyan U-csöves megoldások is, melyeknél a kollektorkörben a hálózati víz kering. Ebben az esetben az U-csövek belső felületére kicsapódik a kemény vízből a vízkő minden olyan alkalommal, amikor a víz hőmérséklete 80°C fölé emelkedik. Ez előfordulhat például áramszünet esetén, vagy a nyaralásunk alkalmával. Az U-csöves napkollektorok egyébként kívülről szinte ugyanúgy néznek ki, mint a heat pipe rendszerűek. És a hőtermelésük sem jobb a heat pipe rendszerűekénél. A belsejük különbözik.   

U-csöves napkollektor belső felépítése   heat pipe
U-csöves napkollektor felépítése   heat pipe

Ha még hozzávesszük azt is, hogy az U-csöves vákuumcsöves napkollektorok esetén egy meghibásodás (üvegtörés) esetén a törött üvegcsőben lévő U-cső hűti a rajta átfolyó melegvizet fűtés helyett, akkor egyértelmű, hogy ez a fajta napkollektor sok bosszúságot fog okozni használata során. A heat-pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektor üvegtörés esetén is tovább tud működni, a maradék ép csövek továbbra is ugyanúgy gyűjtik be a meleget, csak a törött cső termelése esik ki. A törött cső cseréje üzem közben megoldható, nem kell leereszteni a gyűjtőkörből a folyadékot, vízkör megbontása nélkül szervizelhető.

   síkkollektor vs vákuumcsöves napkollektor  

Mindkét napkollektorra igaz, hogy előfordulhat olyan nagyméretű jégdarabokat tartalmazó jégeső, mely károsítja az üvegfelületet. Az üvegeket 2,5cm átmérőjű jégesőre tesztelik. Nagyon ritkán, de ennél nagyobb méretű jégdarabok potyogása is előfordul. A síkkollektornál a teljes felület ki van téve egy jégeső esetén a jégdarabok károsító hatásának, és a teljes felületen azonos szögben érkezik az eső. A vákuumcsöves napkollektor esetén a felületnek csak kb. a fele üveg, és ott sem mindenütt az üvegfelületre merőlegesen érkezik az eső, van olyan rész, ahol éppen csak súrolja az üveget a leeső jégdarab. Síkkollektornál egy törés esetén a teljes sík üvegfelületet ki kell cserélni, ami akár több tízezer forint is lehet, és ehhez a művelethez le kell szerelnünk a kollektort (hacsak nem találunk olyan üvegest, amelyik elvállalja a tetőn történő üvegcserét, ami nem könnyű mutatvány!). Míg a vákuumcsöves kollektoroknál ha egy cső eltörik, annak a cseréje olcsón, üzem közben is megoldható.

Ezenkívül nézzük meg, milyen régi cégtől vásárolunk. Egy újonnan alakult cég nem biztos, hogy két év múlva is a piacon lesz. A garanciális igényeket, vagy egész egyszerűen a pótalkatrészt akkor honnan fogjuk beszerezni? Egy régebb óta a piacon levő cég esetén nagyobb a valószínűsége, hogy a későbbiekben is jól gazdálkodnak, talpon tudnak maradni, és lesz kinél reklamálni, esetleges bővítési szándékainkat megvalósítani.

TAPASZTALAT = TUDÁS

TUDÁS = SZAKÉRTELEM

SZAKÉRTELEM = ELÉGEDETT VEVŐ

A mi célunk: sok-sok elégedett vevő. Ezt sokéves tapasztalatunkra alapozva reális célnak tartjuk.

Kérdezzen bátran  Vendégkönyv ünkön vagy egyéb  elérhetőségeink en keresztül! Igyekszünk kérdését minél hamarabb megválaszolni!

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Napsütéses órák száma Magyarországon

Ahogyan az a térképen is látható, a napsütéses órák száma Magyarországon a déli-délkeleti területeken eléri, sőt meghaladja az évi 2000 órát. Erre alapozva hazánkban mindenképpen megéri napkollektoros melegvíz-ellátó rendszer kiépítése. Az éves melegvíz-szükséglet 70%-át gazdaságosan meg lehet termelni napmeleggel.

napsütéses órák száma

Forrás: http://www.omsz.hu

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Napkollektorok rögzítő szerelvénye

vákuumcsöves napkollektor rögzítő kerete

A napkollektorok rögzítő szerelvénye rozsdamentes acélból készül. Kialakítása olyan, hogy ferde tetőre a tetőfedő cserepekre kampókkal felakasztható. Egyszerűen szerelhető. Használatával a fűtőcsövek stabilan rögzíthetők. Több napkollektor egymással sorba köthető. Opcionálisan kapható olyan kiegészítő szerelvény is, mellyel lapos tetőre ill. sík felületre állítható fel a napkollektor.

Felszerelése nem igényel különleges szakértelmet, csak óvatosságot. Óvatosságot egyrészt a tetőn való mozgáskor a baleset elkerülésére, másrészt a fűtőcsövek behelyezésekor a fűtőcsövek sérülésének, az üveg törésének a megelőzésére.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Napkollektor rendszerek - zárt rendszer

zárt tágulási tartályos vákuumcsöves napkollektor rendszer beépítési terve

Magyarországon a klimatikus adottságok miatt egész éves melegvíz-ellátásra a zárt rendszerű házi melegvízellátó rendszerek használhatóak. A zárt rendszer azt jelenti, hogy a napkollektorban a hőgyűjtő közeg zárt csővezetékben kering (függetlenül a használati melegvíztől), a Napból nyert energiát hőcserélőn keresztül adja át a használni kívánt víznek. A hőgyűjtő közeg olyan anyag, mely a legnagyobb téli hidegben sem fagy meg, ezért télen is használható, nem kell leüríteni. Ez az anyag tipikusan megfelelően alacsony fagyáspontra beállított fagyálló folyadék.

vákuumcsöves napkollektor tábla

Elégtelen mennyiségű hőenergia begyűjtésekor lehetőség van a tartályban elhelyezett elektromos fűtőbetéttel előállítani a meleg vizet. A fűtőbetét működését hőérzékelőkkel vezérelt elektronika szabályozza. A vezérlő elektronika szabályozza a keringető szivattyú működését is. Csak abban az esetben engedi a keringetést, ha megfelelő hőmérsékletkülönbség alakult ki a napkollektor és a tartály vize között.

 napkollektoros vezérlő

Magyarországon gazdaságosan az egész éves szükségletet tekintve kb. 70%-os melegvízelőállítás érhető el a Nap erejével. Ez az adat tapasztalati méréseken és gazdaságossági számításokon alapul. A napenergiával nyert melegvíz-ellátás sohasem lesz folyamatos. Nyáron is vannak borúsabb, hűvösebb napok, télen pedig átlagosan kevesebb a napsütéses napok száma, sokkal rövidebbek a nappalok, kisebb a Nap ereje (alacsonyabb szögből süt a Nap). Kiegészítő fűtésre tehát mindenképpen szükség van a folyamatos, zavartalan melegvíz-ellátás érdekében. Ez történhet alacsony hőmérsékletű kazánnal vagy elektromos fűtőbetéttel. A mi általunk forgalmazott rendszerekben a kisegítő fűtéshez minden esetben elektromos energia szükséges. Az alacsony hőmérsékletű kazánnal történő kiegészítő fűtés esetén olyan tartályra van szükség, melybe két egymástól független hőcserélő van beépítve, az egyik a napkollektor, a másik a kazán hőjét fogadja. Ekkor természetesen a vezérlő elektronika is bonyolultabb. Ilyen két hőcserélős tartályt kell alkalmazni alacsony hőmérsékletű fűtés napkollektoros fűtésrásegítésénél is. Mindíg az alsó hőcserélőre kell kapcsolni a napkollektort, a felsőre pedig a kazánt. A vezérlő elektronika gondoskodik róla, hogy a kazán csak akkor kapcsoljon be, ha a napkollektorból nem gyűlt össze elegendő hőmennyiség.

A fent leírt zárt rendszer zavartalan működéséhez elengedhetetlen a rendszert nyomás alatt tartani és légteleníteni. A fellépő magas hőmérsékletek miatt (nyáron akár 160°C is lehet a napkollektor hőmérséklete!) a légtelenítő szelepet nem szabad automata üzemmódban működtetni, mindíg a légtelenítés idején néhány percre szabad csak kinyitni. A tágulási tartályt és a keringető szivattyút pedig a rendszer legmélyebb, leghidegebb pontján kell elhelyezni a rendszerhez mellékelt telepítési útmutató figyelembe vételével. A rendszer karbantartási munkálataihoz tartozik még a fagyálló folyadék fagyáspontjának az ellenőrzése, szükség esetén újbóli beállítása minden ősszel.


? A napkollektoros házi melegvíz-ellátó rendszer telepítése mindenütt megtérülő beruházás.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Napkollektorok hatásfoka

Napkollektorból sokféle létezik. A magyarországi klimatikus viszonyokra mi a heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektort javasoljuk. Jelenleg ez a legfejlettebb technológia.

A jobboldali kép a síkkollektor és a csöves kollektor összehasonlítását mutatja délben. Merőlegesen beeső napsugárzás esetén nincs különbség a hőhasznosításban. A lenti képen láthatóan ettől eltérő időpontban, délelőtt vagy délután ferde szögben beérkező napsugárzás a síkkollektoron csak részben hasznosul, míg a csöves elrendezésnél a napsugárzás ilyenkor is merőlegesen esik be ugyanakkora felületen hasznosulva, mint délben.

síkkollektor és vákuumcsöves napkollektorra eső napsugárzás délben

 

síkkollektor és vákuumcsöves napkollektorra eső napsugárzás délelőtt és délután

 

A csöves elrendezésű kollektorok maximális hőhasznosítása egy hosszabb időszakban közel azonos, mérések alapján délelőtt és délután van egy enyhén kiemelkedő maximumuk, míg a síkkollektoroknak csillagászati délben, amikor a napsugarak pontosan 90°-ban érik el a földet, van a maximumpontjuk, a nap többi részében alacsonyabb mértékű a hőhasznosításuk. Ez olvasható le az alábbi grafikonról is.

vákuumcsöves napkollektor hatásfoka

A csöves napkollektorokban a csöveket a jobb hőhasznosítás érdekében vákuummal szigetelik el a külvilágtól, és abszorpciós réteggel vonják be, hogy a begyűjtött meleget minél jobban benn lehessen tartani, minél kisebb legyen a környezetbe vissza- ill. kisugárzott hőveszteség. A vákuumcsövek hőhasznosítása a következő ábrán látható.

vákuumcső hatásfoka
» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Vákuumcsöves napkollektor felépítése, működési elve

 

Vákuumcsöves napkollektor felépítése:

vákuumcsöves napkollektor

A vákuumcsöves napkollektor működési elve a következő :

vákuumcsöves napkollektor

Egymással párhuzamosan kapcsolt fűtőcsövek (heat pipe-ok) kapcsolódnak egy hőgyűjtő idomba. A fűtőcsövek gyűjtik össze a nap melegét (hőenergiát), azt átadják a hőgyűjtő idomban lévő folyadéknak. A napkollektorban így megmelegedett folyadékot vezetjük a melegvíztároló hőcserélő csőkígyójába, ahonnan lehűlve, energiáját a használati viznek átadva tér vissza. A napkollektorban mindíg ugyanaz a folyadék kering, ezért nevezzük ezt a rendszert zárt rendszernek.

vákuumcsöves napkollektor működési elve

A hőgyűjtő idomba a fűtőcsövek (heat-pipe-ok) fejrésze csatlakozik. A hőgyűjtő idomban lévő furat, melybe a fűtőcsövet kell beilleszteni, le van választva a kollektorban keringő hőszállító folyadéktól. Ez azt jelenti, hogy a hőgyűjtő idom összekötve a hőcserélővel feltölthető (és ellenőrizhető) a fűtőcsövek behelyezése nélkül is. Továbbá azt is jelenti, hogy a fűtőcső esetleges meghibásodásakor (például az üveg eltörésekor) nem kell megbontani semmilyen folyadékhálózatot. A vákuumcső egyszerű kihúzással illetve betolással cserélhető. A jobb hőátadás érdekében a fűtőcső behelyezésekor a fejrészt hővezető pasztával kell bekenni, és úgy behelyezni.

vákuumcsöves napkollektor hőgyűjtője hőmérséklet érzékeléssel

A hőgyűjtő idomhoz kapcsolódóan az idom mellett egy vékony rézcső látható: ebben helyezkedik el a hőmérő szonda, mely az elektromos vezérléshez kulcsfontosságú adatot szolgáltat. A keringetést az elektronikus vezérlő áramkör csak akkor engedélyezi, ha az itt mért hőmérséklet magasabb, mint a használati melegvíztárolóban mért érték. Ezzel biztosítva azt, hogy ha nincs hőtermelés, akkor ne hűljön ki a használati melegvíztárolóban lévő melegebb víz.


? A napkollektorok alkalmazhatóak még alacsony hőmérsékletű fűtés kiegészítő táplálására akár lakóházakban akár állattartó telepeken vagy növényházakban, ipari létesítményekben, nyaralóépületek temperálására (fagymentesen tartására) vagy nyáron medencék vizének a melegítésére.

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Fűtőcső (heat-pipe)

A fűtőcsövekbe gyárilag olyan folyadékkeveréket töltenek, melynek forráspontja alacsonyabb a víz forráspontjánál. Amikor a fűtőcső hőmérséklete a folyadékkeverék forráspontja fölé emelkedik, a csőben lévő folyadék légnemű halmazállapotúra változik. Ez a gáz gyorsan tud áramlani a fűtőcső hőátadó végéhez (fejrész). Ott a hőgyűjtő idomban keringetett folyadéknak átadja a begyűjtött hőenergiát, lehűl és újra folyadék halmazállapotúra változik. A folyadék visszafolyik a fűtőcső aljába, ahol újra melegszik és újra gőzzé alakul. Ilymódon kialakul egyfajta cirkuláció a fűtőcsőben. Felül melegebb gáz, alul hűvösebb folyadék. Ha a gáz lehűl, újra folyadék lesz belőle. Ha a folyadék felmelegszik, újra gáz lesz belőle. A gáz mindig felülre törekszik, a folyadék mindig lefelé folyik. Ezért kell a fűtőcsöveket mindig lejtéssel felszerelni.

heat pipe vákuumcsöves napkollektorban

A fűtőcsöveket rézből készítik, alumínium fűtőbordával körbeveszik. A fűtőborda - a rézcső eredeti felszínéhez képest - nagyobb felületével meggyorsítja a rézcsőben lévő folyadék hőfelvételét. Az így előkészített rézcsövet olyan üvegcsőben helyezik el, mely duplafalú, a belső cső külső felülete abszorber-réteggel van bevonva a jobb hőhasznosítás érdekében. (Az abszorber réteg olyan gőzölt fémréteg, mely sok hőt képes elnyelni, de keveset ver vissza.) A fűtőborda egyben a rézcső üvegcsövön belüli pozícionálását is hivatott szolgálni. A két üvegcsövet légmentesen lezárják, közülük a levegőt kiszívják (vákuumot állítanak elő). Ez a vákuum az abszorber-felületet is védi a mechanikai sérülésektől. Az üvegcső közepébe helyezett rézcsövet hőszigetelő dugóval szigetelik el a külvilágtól. A fűtőcső a dugóból kinyúló résszel (fejrész) kapcsolódik a hőgyűjtő idomhoz. A vákuum nagyon jó hőszigetelő, ezért ez a fajta napkollektor még télen, napos időben, fagypont alatti hőmérsékleten is tud hőenergiát begyűjteni. A fűtőcsőben lévő folyadék forráspontja ennek figyelembe vételével megfelelően alacsony hőmérsékletre lett tervezve.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Napkollektor szerelési tipp

napkollektor szerelés hővezető pasztával és szappanos vízzelHővezető pasztával és szappanos vízzel könnyebb!

A heat-pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektorok telepítésekor a következő lépések betartásával könnyebb lesz a szerelés:

  • - A heat pipe-ot hagyja kihúzott állapotban, vagy ha nem így volt csomagolva, húzza ki az üvegcsőből úgy, hogy kb. 10cm lógjon ki belőle.
  • - Kenje be a heat pipe fejrészét hővezető pasztával.
  • - Kenje be a vákuumcső felső 10cm-es szakaszát szappanos vízzel.
  • - Dugja be a heat pipe fejrészét a hőgyűjtő idomba ütközésig.
  • - Most tolja rá a vákuumcsövet a heat pipe-ra, közben a vákuumcső a hőgyűjtő idom gumijába könnyedén becsusszan a szappanos víztől.
  • - Ezután rögzítse a vákuumcső másik végét típustól függő módon.
» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Hőcserélős tartály

hőcserélős tartály napkollektorhoz

A folyamatos üzemű zárt rendszerű házi melegvízellátó rendszerek tartálya a napkollektortól távolabb kerül elhelyezésre. Az optimális kialakítás a tartályokra nézve a minél magasabb, és ennél fogva minél keskenyebb forma. Ekkor a legjobb a napkollektorból érkező hőmennyiség átadásának a hatásfoka. Magasabb tartály esetén könnyebben ki tud alakulni hőcirkuláció, mely elősegíti a hőmennyiség gyorsabb átadását, a hőcserélő tekercsben áramló forró közeg gyorsabb hűlését.

A tartály anyaga nyomás- és korrózióálló rozsdamentes acél. A hőveszteségek csökkentésére a tartály hőszigetelő réteggel van körülvéve. A vezetékes vízből történő vízkölerakódás csökkentése érdekében az elektromos fűtőbetéttel együtt aktív anód van beépítve ugyanúgy, mint a villanybojlerekben.

Abban az esetben, amikor a fűtésrásegítés alacsony hőmérsékletű kazánnal történik, a tartályban az elektromos fűtőtest fölötti térben elhelyezett második hőcserélőre vezetjük a kazán hőjét.

A tartály tetején lévő biztonsági szelep a vezérlő elektronika meghibásodása esetén jut csak szerephez : ha a víz felforrna és túlnyomás alakulna ki a tartályban, ez a szelep vezeti le a "fölösleges" gőzt. (Olyan, mint a kukta biztonsági szelepe.)

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Drain back rendszerű melegvíz előállítás

A napkollektoros rendszerek telepíthetők úgynevezett drain back tartállyal is. A következő ábra egy ilyen elrendezést mutat. Az ábrán D=drain back tartály, B= biztonsági szelep, F=feltöltő szelep, P=keringető szivattyú. Az M pontnak kell a legmagasabban lennie, onnan mindkét irányba lejtenie kell a csöveknek illetve a napkollektornak.

drain back rendszerű vákuumcsöves napkollektor-kör

A "drain back" kifejezés vízvisszavezetést jelent angol nyelven. A drain back tartály egy olyan nyílt tágulási tartályból kialakított víztartály, mely összegyűjti és tárolja a napkollektorban keringő vizet olyankor, amikor nincs keringetés (nincs hőgyűjtés). A "vízvisszavezetés" gravitációs elven működik, ebből következik, hogy a napkollektornak kell lennie a legmagasabb ponton, hogy nyugalmi időszakban (amikor nem megy a keringetés) a víz vissza tudjon csurogni belőle a drain back tartályba. Ezt a tartályt a zárt tágulási tartály helyett kell a napkollektor körébe építeni, a legmagasabban fekvő fagymentes helyre a visszatérő ágba. Ebben az esetben természetesen nyomásmérőre, visszacsapó és légtelenítő szelepre sincsen szükség. Egy (kisebb nyomásra nyitó!) biztonsági szeleppel a drain back tartály feltöltő nyílása üzem közben lezárható, így elkerülhető a természetes párolgással történő vízvesztés a rendszerből.

Mivel a víz mindig fagymentes helyen tartózkodik, csak olyankor érintkezik a napkollektorral (ami esetleg fagyos környezetben, de feltétlenül hőszigetelt csővezetékekkel van kiépítve), amikor annak hőmérséklete magasabb a tartályban tárolt vízénél, ezért a kollektorkörben nincs szükség fagyálló folyadék alkalmazására. Ez egyrészt környezetkímélő, másrészt olcsóbbá teszi az üzemelést. A rendszer nagy előnye, hogy utántöltésnél egyszerűen rá lehet csatlakozni a vízvezetékre, arról fel lehet tölteni a kollektorkört a kívánt mértékben.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a drain back rendszer üzemeltetésének vannak hátrányai is. Az egyik hátránya, hogy ha nem megoldott a teljesen lágy vízzel való feltöltés és utántöltés, akkor idővel a csővezetékek belső falán vízkőlerakódás tapasztalható, ami rontja a napkollektor hatásfokát. (Léteznek olyan vízlágyító berendezések, amelyek a bejővö kemény vízből az egész háztartás számára lágy / lágyított vizet állítanak elő. Ez egyébként minden vízmelegítéssel működő háztartási berendezés számára hasznos beruházás.) Másik hátrány, hogy a keringető szivattyút sokkal gondosabban kell méretezni. A nagy víztömeg áramlásának az elindítása sokkal nagyobb sokk a szivattyú számára, mintha teljesen zárt folyadékoszlopot kellene csak megmozgatni. Ezért lehetőleg olyan teljesítményű szivattyút kell választani (és a szivattyúnak olyan fordulatszámot), hogy szikrázó napsütésben a keringetés a kollektorkörben állandó legyen, ne kelljen a szivattyúnak sokszor elindulni és leállni. Ezzel együtt is a drain back tartállyal telepített napkollektoros rendszerekben valamelyest rövidebb a keringető szivattyúk várható élettartama, mint egy zárt tágulási tartályos napkollektoros rendszerben.

drain back tartály felépítése

Drain back tartály kialakítása nyílt tágulási tartályból nagyon egyszerű : A visszatérő vízág csővezetékét felülről ferdén be kell lógatni a tartályba teljesen a tartály aljáig azért, hogy a keringetés alatt a víz ne csobogjon, mint egy zajosabb szökőkút. A belógatott csövet a tartály feltöltő nyílásánál magasabb szinten át kell fúrni azért, hogy a keringetés elindulásakor a vízoszlop előtt tolt levegő ki tudjon szelelni, ne bugyborékoljon, mint egy fuldokló búvár. Az így elkészített tartály "zaja" már elviselhető, akár aludni is lehet mellette (nappal alvóknak).

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni