Rekuperátor

"Sokszor érzem azt, hogy fáj a fejem. Igaz, hogy nem túl sűrűn szellőztetek. A széndioxid mérgezés egyik első jele a fejfájás ... Lehet, hogy a lakásomban nem elég friss a levegő?" - Itt most választ kaphat rá, ha tovább olvas. Ha hasznosnak tartja az alábbi cikkeket, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig értesüljön az újdonságokról:


Ha szavakra vagy kifejezésre szeretne keresni a cikkek között, csak rekuperátorokkal foglalkozó oldalunkon ezt is megteheti:


Érdemes tudni ...



GYIK

GYIK = azaz GYakran Ismételt Kérdések

1. Van egy családi házam. Négyen lakunk benne. Mekkora rekuperátorra lenne szükségem?

Egy átlagos családi ház méretét véve alapul 250-350m? térfogattal lehet számolni. Ha a család életvitele nem kirívó, nincs túl gyakran túl nagy társaság, átlagosan nem használja túl sok ember a levegőt, akkor elég a legkisebb rekuperátor a kínálatunkból. Ez 200m?/óra maximális légcserét biztosít, azaz másfél-két óra alatt kicserélődik a lakás teljes levegője, ha maximális sebességfokozaton járatjuk a ventillátort.

2. Szükséges-e a rekuperátort egész nap járatni?

A rekuperátor arra szolgál, hogy az elhasznált levegőt cserélje ki friss levegőre. Amennyiben a levegő nem használódik el, például az egész család távol van az otthonától napközben: iskolában, munkahelyen, akkor a levegő nem használódik el. Fölösleges folyamatosan járatni a gépet. Elég a távozásunk után annyi ideig járatni, hogy az egész lakás levegője egyszer kicserélődjön. Majd amikor hazaérkezünk, újra indulhat a szellőztetés.

3. Milyen sebességfokozaton járassam?

A levegő elhasználódási sebességétől függ, hogy milyen gyorsan van szükségünk a légcserére. Ha éppen bulit rendezünk, és 20 ember fogyasztja az oxigént, akkor a ventillátort maximális sebességfokozaton kell járatni. Viszont amikor csak a szűk család tartózkodik otthon, és nem végeznek fokozott oxigén-felhasználással járó fizikai tevékenységet, akkor elég a legalacsonyabb fokozat is.

4. Nem túl hangos? Lehet mellette aludni?

A rekuperátorokat kifejezetten lakóépületekbe tervezik. A zajszinttel szemben támasztott követelményeket már az alkatrészek betervezésekor figyelembe veszik. Minden esetben minimális zajszintű ventillátorok kerülnek beépítésre. A készülék a legalacsonyabb sebességi fokozaton járatva a leghalkabb. Éjszaka, alvás közben elegendő a készüléket a legalacsonyabb sebességfokozaton járatni, mivel alvás közben a legkisebb az ember anyagcseréje, kevesebb elhasznált levegő termelődik, mint fizikai aktivitás közben. Az elhelyezéskor is figyelni kell arra, hogy lehetőleg ne a hálószoba fölé tervezzük az egyébként nappal csendesnek tartott gépet, mert éjszaka érzékenyebbek vagyunk a zajokra. Megfelelő elhelyezés mellett olyan csendesnek fogjuk tartani a szellőztető berendezést, hogy a legtöbb embert egyáltalán nem zavarja. Nagyon kell fülelni ahhoz, hogy meghallja, hogy a gép éppen üzemel.

5. Milyen hatásfokkal működik a rekuperátor?

A rekuperátor hatásfoka függ a beszívott és kifúvott levegő egymás mellett a hőcserélőben megtett útja hosszától. Úgy gondolkodnánk, hogy a bejövő hideg és a benti meleg levegőt ha összekevernénk, akkor a kettő hőmérsékletének pontosan a felénél fog megállni a hőmérő mutatója. De ez a rekuperátornál nem igaz. Ugyanis amikor a levegő már a hőcserélő vége felé jár, már valamennyire fel van melegedve, akkor már nem a hideg levegőt kell a bentről jövő meleg levegőnek felmelegítenie, hanem már egy köztes hőmérsékletű levegőt kell továbbmelegítenie. A legjobb rekuperátorok hatásfoka 90% körüli, de azok szinte megfizethetetlenül drágák. Jó kompromisszum a PERREKUP sorozat, melynek hatásfoka típustól függően 68 és 78% között változik.

Ez a hatásfok növelhető a beszívott friss levegő előmelegítésével (télen) vagy előhűtésével (nyáron).

6. Előmelegíteni a bejövő levegőt? Nem túl drága mulatság ez?

A beszívott levegő előmelegítése alatt nem elektromos vagy valami hasonló előmelegítésre kell gondolni!

Egyik megoldásként a beszívott levegőt lég-talajkollektoron vezetjük keresztül. A levegő, mire beér a rekuperátorba, a talaj hőmérsékletére melegszik. Ez energiatakarékos módja az előmelegítésnek. Ebben az esetben a megnövekedett légellenállás miatt még egy beszívó ventillátorra lesz szükség. Gyakorlatilag a pluszban beépített ventillátor felvett teljesítménye növeli csak a villanyszámlát, ami igen csekély. Ennek a megoldásnak vannak hátrányai. Például az, hogy nem megfelelően kivitelezett (nem megfelelő lejtésű) lég-talajkollektor esetén a kicsapódó pára olyan helyeken is meg tud ülni, ahonnan nem folyik ki. Az összegyült vízben pedig megtelepedhetnek a kórokozók, gombák.

Másik megoldásként vizes talajkollektort kell kiépíteni, pontosan olyant, mint a hőszivattyúnak is kellene (de nincs szükség olyan hosszúságúra), és a rekuperátor elé beépített kaloriferben keringetjük a talajkollektor vízét. Ebben az esetben a talajkollektor körében levő víz megmozgatására kell egy keringető szivattyút beépíteni, ami szintén nagyon kis plusz teljesítményfelvételt jelent. Hatása hasonló a lég-talajkollektoréhoz. A két megoldás egymással egyenértékű, a tulajdonos választása a döntő.

Mindkét megoldás nemcsak a téli előmelegítést, de a nyári előhűtést is megoldja. Segítségükkel a rekuperátor hatásfoka növelhető.

7. Lég-talajkollektor? Az meg micsoda?

A talaj felszíne alatt 1,5-2 méter mélységben elhelyezett, legalább 100 mm belső átmérőjű csővezeték, melyen keresztülhalad a kintről beszívott friss levegő. Miközben a levegő áthalad ezeken a csöveken, átveszi a talaj hőmérsékletét. Nyáron ez előhűtést, télen előmelegítést jelent. Nyáron passzív hűtésként is használható, télen csökkenti a fűtési hőigényt. Egy átlagos méretű családi házhoz általában elegendő 50-60 méter hosszúságú lég-talajkollektor kiépítése.

Hogyan kell helyesen megépíteni? - Egyik elterjedt módja a légtalajkillektor kivitelezésének, hogy az alapok illetve pincefalak építésekor egyébként is kiásott gödörbe, a leendő falakkal / alappal párhuzamosan, a falakon kívülre, a talajfelszínétől minimum 1,5 méter mélységben a levegő bevezetésére szánt csövet úgy fektetik le, hogy egy heylre, a házba történő bevezetési ponthoz lejtsen. A házon belül a pincében kell lennie a legmélyebb pontnak. Itt egy vízgyűjtő zsákot kell kialakítani, melyet rendszeres időközönként takarítani kell.

Mikor lehet párakicsapódás? - A talaj ebben a mélységben nyáron sem sokkal magasabb 12°C-nál. Ha nyáron egy ilyen hőmérsékletű felülettel találkozik a beszívott kb. 30°C-os levegő, a levegő páratartalma a hideg felületen kicsapódik. A kicsapódott folyadék a csőrendszer legmélyebb pontján gyűlik össze. Ha nem megfelelő lejtéssel alakítottuk ki a csőrendszert, akkor nem fog eljutni a kondenzátum a tisztító nyíláshoz, nem tudjuk szárazon, csíramentesen tartani a csőrendszert, baktériumok, gombák telepednek meg az összegyűlt tócsákban. Ez betegségek melegágya, ezért feltétlenül pontosan tartsuk be az előírt lejtést a csővezeték minden szakaszán!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető berendezés. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely nyáron a kinti meleg levegő hőtartalmának egy részét visszafordítja kifelé, a bentről kifújt levegő felmelegítésével, télen pedig a benti meleg jó részét bent tartja a befújt hideg levegő felmelegítésével. A kintről befújt levegőt talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok növekedést érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni rekuperátor részei

A rekuperátor robbantott ábrája:

rekuperátor robbantott ábrája

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Miért és mekkorát?

Miért?

A légkondícionáló rendszerek széleskörű elterjedésének következményeként a modern épületek egyre inkább el vannak szigetelve a környezettől, a természetes szellőzés lehetősége nagyon lecsökkent.

Bár a ?természetes? friss levegőben is előfordulhatnak szennyező és egészségkárosító anyagok, az olyan esetek száma dinamikusan növekszik, ahol az emberek a légkondícionáló által előállított, elégtelen mennyiségű friss levegőt tartalmazó ?műlégkörtől? betegszenek meg.

Jogos tehát a kérdés: friss levegő legyen, vagy energiatakarékosság? 

 

Hiszen:

  • természetes szellőztetéssel javíthatjuk a belső levegő minőségét, de télen a meleg levegő kiengedése a fűtött szobából, nyáron a meleg levegő beengedése a klimatizált helységbe jelentősen növeli az energiafelhasználást
  • a fűtő-, szellőző, és hűtőrendszerek egy épület energiafelhasználásának akár 60%-át is kiteszik
  • a középületekben 1m?/óra frisslevegős szellőztetés 9,5kWh energiát emészt fel a nyári időszakban.

 

Megoldás:
A hővisszanyerő szellőztető el tudja távolítani az elhasználódott levegőt a helyiségből és friss levegővel pótolja azt, miközben visszanyeri az energiát, ami a kifújt és beszívott levegő hőmérséklet- és páratartalom-különbségében rejtőzik.  

 

Mekkorát?

Segítség a megfelelő típus kiválasztásához

  1. A beépítési lehetőség és módozat szerint válasszuk ki a megfelelő típuscsaládot.
  2. Határozzuk meg az épület funkciójának, méretének és az emberek számának megfelelő minimálisan és maximálisan szükséges légcsere mennyiséget és válasszuk ki az annak megfelelő készüléket.
  3. A szükséges légcsere mennyiség ismeretében gyorsan eldönthető a készülékek típusa és a légcsatornázás módja.


 

Lakóépületekben megkívánt légcsere mennyiségek:

 

Helyiség típusa

Nemdohányzó

Közepesen (dohány-) füstös

Nagyon (dohány-) füstös

Átlagos szoba

Edző-
terem

Színház
v. üzlet

Iroda

PC szoba

Ebédlő

VIP terem

Tárgyaló

Frisslevegő felhasználás
1 főre (m3/h)
(Q)

17-42

8-20

8,5-21

25-62

40-100

20-50

30-75

50-125

Légcsere óránként
(P)

1,06 - 2,65

0,50 - 1,25

1,06 - 2,66

1,56 - 3,90

2,50 - 6,25

1,25 - 3,13

1,88 - 4,69

3,13 - 7,81

 

 

Megjegyzés :

  1. A légszállítás mértékének meghatározásához a helyiség méretét és a benne tartózkodó személyek számát kell számításba venni. Ezen kívül még a fenti táblázatban lévő két adattal, a személyes frisslevegő felhasználással és a légcsere arány szorzóval kell számolni. Két eredményt kapunk, melyek közül mindenképpen a minimum értékekből a nagyobbat, maximum értékekből a kisebbet kell figyelembe venni és annak alapján kell a szükséges berendezést kiválasztani.

Példa:
A számítógépterem 60m?-es (S=60), a nettó magasság 3m (H=3), s teremben 10 ember (N=10) tartózkodik.

Ha a személyenkénti frisslevegő felhasználás adatából számolunk és Qmin=40 (egy főre eső felhasználás m?/h-ban), az eredmény Q1min=N*Q=10*40=400(m?/h) adódik.

Qmax=100 esetén az eredmény Q1max=N*Q=10*100=1000(m?/h) adódik.

Ha a helyiség jellegének megfelelő óránkénti légcsere arányból számolva Pmin=2,5 esetén az eredmény:

Q2min =P*S*H=2,5*60*3=450(m?/h)

Pmax=6,25 esetén az eredmény:

Q2max =P*S*H=6,25*60*3=1.125(m?/h)

A nagyobb minimum érték: 450 m?/h, a kisebb maximum érték 1000 m?/h. Ebben a tartományban bármelyik berendezés jó lehet. Ha biztonságra törekszünk, akkor a felső érték közelében válasszunk, például 900m? óránkénti légcsere értékű berendezést.

A 450 m?/h alatti légszállítású berendezés biztosan kicsi lenne, nem megfelelő mennyiségű levegőt szállítana, az 1000 m?/h feletti légszállítású készülék pedig biztosan túlméretezett, felesleges kapacitásbeépítés és beruházási költség lenne.

  1. Vannak speciális iparágak, munkaterületek, pl. kórházak (sebészet, újszülöttosztály, stb.), laborok, műhelyek, ahol a légcsere mértékét az oda vonatkozó különleges szabályok szerint kell meghatározni.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Hogyan kell betervezni?

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet felett elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól lehetőleg távol kell kialakítani, úgy, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be. Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető módon - nyomáskülönbség alakul ki.

Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. Mivel a gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

Az elszívás mindig a szag illetve pára termelődési helyéről történjen. Ezek a lakásban a WC, konyha, fürdőszoba. Ezeken kívül természetesen lehet más szagtermelő helytől is elszívni, de ezekből a helyiségekből mindenképpen meg kell oldani a szagelvezetést úgy, hogy ne terjedjen szét a lakás többi részébe.

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben.

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

 

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Rekuperátor beépítése

A PERREKUP sorozatú rekuperátorok álmennyezet fölé beépíthető szellőztető berendezések. Beépítésüket az ábra alapján kell megtervezni:

rekuperátor beépítése álmennyezet fölé

Az épületen belüli csővezetékek természetesen elágazhatnak, lehet egy berendezéssel több helyiség levegőjét is cserélni. A szellőztető berendezések légcserélő kapacitását a helyiségek használati jellegétől függően kell méretezni. Természetesen kisebb a légcsere igénye egy olyan helyiségnek, ahol korlátozott ideig tartózkodik korlátozott létszámú 'levegő-fogyasztó'. Így például egy lakás légcsere igénye kisebb, mint egy iskolai tanterem, vagy egy színházterem, vagy éppenséggel egy iroda légcsere-igénye.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Előnyök, hátrányok

Hagyományos szellőztető rendszer hátrányai:

  • az épület túlságosan jó hőszigetelése miatt nem igazán biztosítja a természetes, kellemes és egészséges környezetet
  • az építési munkák, renoválások után nem üríti ki elég gyorsan a levegőből a káros ill. szennyező anyagokat (formaldehid, benzin, radon, stb.)
  • egyetlen ventillátor működik, s így a szellőzés hatásfoka, a belső levegő nyomásának növekedésével vagy csökkenésével, erősen csökken
  • sok energiát használ fel: a teljes légkondícionáló rendszer fogyasztásának mintegy 30%-át. Mindeközben pedig a légszállítása nem elegendő ahhoz, hogy a levegőbe jutó szennyező anyag gyorsan felhíguljon.

 

A hővisszanyerő szellőztető rendszer előnyei:

  • hatásos szellőztetés

a külső friss levegőt a helyiségbe, a belső elhasználódott, szennyezett levegőt a kültérbe továbbítja, ezzel a helyiségben természetes komfortérzetet biztosít

  • hatékony hővisszanyerés

a beépített nagy teljesítményű hőcserélő akár 70%-nál is több energiát képes visszanyerni

  • csöndes működés

a készüléket a világszerte elfogadott konstrukciós elvek szerint tervezték meg és nagy gondossággal, precizitással gyártják. A mikronyomásos nem-visszhangzó technológiának köszönhetően igen csöndes a működése.

  • levegő szűrés és tisztítás

professzionálisan kialakított belső szűrők gondoskodnak arról, hogy a kintről beérkező levegő valóban tiszta és friss legyen.

  • áthidalási funkció

megfelelő időjárási illetve klimatikus viszonyok esetén a természetes, közvetlen szellőzés is szóba jöhet, ezért a készülék ezt is lehetővé teszi. Az üzemmód további előnye, hogy a hőcserélő élettartamát meghosszabbítja.

  • légtömör, ugyanakkor könnyen karbantartható

a hőcserélő egy sínrendszerrel csatlakozik a készülékhez és körbe van véve szigeteléssel. Ugyanakkor szerszám használata nélkül kihúzható a helyéről, ha karbantartás szükséges. A bejövő friss és a kimenő elhasznált levegő szétválasztása kihúzott állapotban is biztosított, hogy a szennyező anyagok átkeveredését elkerüljük.

  • több típus és széles specifikációs tartomány

Az egyszerű alumínium hőcserélőtől kezdve a páraáteresztő félig papír félig műanyag hőcserélőig, többféle beépítési lehetőséggel és 150-től 50000m?/h légszállítási kapacitással teszik lehetővé az alkalmazkodást a különféle épületszerkezetekhez és klimatikus viszonyokhoz.

  • intelligens vezérlés, hiba esetén riasztás (opcionális)

Az intelligens LCD kijelzős vezérlő érzékeny és könnyen használható. Több funkció is elérhető egyetlen gombnyomással. A hibajelzések tájékoztatnak a készülék aktuális állapotáról és megkönnyítik a hatásos beavatkozást.

  • tűzállóság és megbízhatóság

a készülékek a legújabb, az érvényes szabványoknak tökéletesen megfelelő égésbiztos anyagok felhasználásával készülnek. A kevesebb mozgó alkatrészt tartalmazó, karbantartást nem igénylő konstrukciók tartós, megbízható működést biztosítanak.

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni



Lég-talajkollektor

Mire jó ez? - Lég-talajkollektort rekuperátorok elé kell / lehet beépíteni, a bejövő friss levegő előmelegítésére illetve előhűtésére.

A talaj felszíne alatt 1,5-2 méter mélységben elhelyezett, legalább 100 mm belső átmérőjű csővezeték, melyen keresztülhalad a kintről beszívott friss levegő. Miközben a levegő áthalad ezeken a csöveken, átveszi a talaj hőmérsékletét. Nyáron a beszívott meleg levegő lehül, télen a beszívott hideg levegő felmelegszik. Nyáron ezért passzív hűtésként is használható, télen pedig csökkenti a fűtési energia igényt. Egy átlagos méretű családi házhoz általában elegendő 50-60 méter hosszúságú lég-talajkollektor kiépítése.

Hogyan kell helyesen megépíteni? - Egyik elterjedt módja a légtalajkillektor kivitelezésének, hogy az alapok illetve pincefalak építésekor egyébként is kiásott gödörbe, a leendő falakkal / alappal párhuzamosan, a falakon kívülre, a talaj felszínétől minimum 1,5 méter mélységben a levegő bevezetésére szánt csövet úgy fektetik le, hogy egy heylre, a házba történő bevezetési ponthoz lejtsen. A házon belül a pincében kell lennie a legmélyebb pontnak. Itt egy vízgyűjtő zsákot kell kialakítani, melyet rendszeres időközönként takarítani kell.

Mikor lehet párakicsapódás? - A talaj ebben a mélységben nyáron sem sokkal magasabb a hőmérséklet 12°C-nál. Ha nyáron egy ilyen hőmérsékletű felülettel találkozik a beszívott kb. 30°C-os levegő, a levegő páratartalma a hideg felületen egyből kicsapódik. A kicsapódott folyadék a csőrendszer legmélyebb pontján gyűlik össze. Ha nem megfelelő lejtéssel alakítottuk ki a csőrendszert, vagy nem síma belső felületű csövet használtunk a kiépítéshez, akkor nem fog eljutni a kondenzátum a csőrendszer legmélyebb pontjához, azaz a tisztító nyíláshoz, nem tudjuk szárazon, csíramentesen tartani a csőrendszert. Baktériumok, gombák telepednek meg az összegyűlt tócsákban. Ez betegségek melegágya, ezért feltétlenül pontosan tartsuk be az előírt lejtést a csővezeték minden szakaszán!

» oldal tetejére
Szeretnék az újdonságokról értesülni